Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Miscellanea Békésiana

19- Cervantes: i. m. 860. és 581. 20. Értelmező szótár II, 805. 21. O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Bp. 1957. 19-20. 22. Sárréti írások, 47. 23. Uo. 45. 24. Uo. 49. 25. Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. II, 243. 26. O. Nagy Gábor: Református diákkollégiumi költészet. Debrecen 1942. 293-295. Debreceni kollégium nagykönyvtára R 1173. sz. 27. A verset közli Bán-Julow: i. m. 27-28. 28. Molnár Pál, szerk.: Debrecen a régi magyar irodalomban. Bp. 1942. 165. (Magyar irodalmi ritkaságok, szerk: Vajthó László. LVIII. sz.) 29. Vargha Balázs, szerk.: Csokonai emlékek. Bp. i960. 37, 58, 63, 551. 30. Bán-Julow: i. m. 231. és 251. 31. Szilágyi Ferenc: Csokonai kapcsolata a magyar jakobinus mozgalommal. Irodalomtörténeti Közlemények LV (1973)? 819-847. 32. A gesztelyi ref. anyakönyvi feljegyzések alapján. 33. Vajda Nép.János: Sírkertje Békés városának sjántyik Mátyás síremléke. István bácsi naptára 1866. XI, 91. 34. Borovszky Samu, szerk: Gömör-Kishont vármegye. Bp. é. n. 97. Szilistye községben IIa Bálint Gömör megyei adattára (Bp. 1976. IV. kötet) szerint régebben nem éltek Czirhusz családbelick. Turcsek községben azonban 1616-ban Czirbus Oroz, majd 1619ben Czerbus Paster alakban szerepel a név a jobbágy összeírásokban. (Uo. 142.) A két megjegyzés arra mutat, hogy eredetileg rutén jövevények voltak. Később a családnevet Serke községben Czirbus (1671), Csirbos (1680), majd Cserbocz (1700) alakban találjuk. (Uo. 45.) 35. Györffy István, Magyarság néprajza. II, 24. Vö. Bárczi: Szófejtő szótár. 273. Hajdú Mihály: Az orosházi méhészkedés szókincse. Bp. 1972. Néprajzi Értesítő XXXVIII. (1956), 219. 36. A család kassai ágából származott Czirbusz Géza (1875-?), a kiváló földrajztudós. Honismereti tevékenységének teljes bibliográfiáját 1. Kovács Endre, szerk.: A sátoraljaújhelyi gimnázium értesítője. 1905. 37. Szabadfalvi József: A magyar mézsörkészítés. Műveltség és Hagyomány. Debrecen 1961. III, 110-111. 38. Szabadfalvijózsef, Néprajzi Értesítő XXXIX (1957), 248. Szűcs Sándor: A Sárrét múltjából. Sárréti írások, Szeghalom, 1965. 27. 39. Végh József: Mézesbábsütőminták faragása a Tiszántúlon. Néprajzi Értesítő XXX. (1938), 102-110. Vö. Uo. XXXIX. (1957), 245. Hajdú Mihály: i. m. 11340. Sehr am Ferenc: Magyarországi boszorkányperek. Bp. 1970. II, 279., 283. 41. Uo. 297. 42. Komáromi Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Bp. 1910. 459. 43. Uo. 437. 44. Jókai Mór: Összes művei. Elbeszélések. Kritikai kiadás. Bp. 1971. I, 95. és 576. 45. Gróf Desewffy József: Bizodalmas levelezése Kazinczy Ferenccel. Pest 1864. II, 117. 46. SSrés János: Szent-Mihály község története tekintettel református egyháza történetére. Debrecen 1887. 36, 41, 114. 47. Sz. Kiss Károly: Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség múltja s jelenéből. Pápa 1879. 427-428. 48. Néptanítók Lapja XV. (1883), 569. 49.Julow-Bán: i. m. 250. 50. Dömötör Sándor: Betyár, úri betyárság. Magyar Nyelvőr 100 (1976), 95-97. Zákonyi Ferenc, szerk.: A gyöngyösi csárda. Keszthely 1976. 24-25. Boldizsár István: Orosházi tanya, II. (Az orosházi Szántó Kovács Múzeum gyűjteményéből) 1