Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok Szeghalom határának XVII. századi történetéhez (Kiskároly)

ADATOK SZEGHALOM HATÁRÁNAK XVII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ (KISKÁROLY) MOLNÁR AMBRUS A szeghalmi határ Körösladány felé eső részén még ma is ismert és használt határnevek: Károlyi föld, Károly, Károly derék. Az emberi emlékezet ma már azonban csak a régi írásokra támaszkodva tudja, hogy ezen a környéken a XVII. század végéig egy jelentős település, Károly nevű falu állót.

1 A tatárjárás előtt keletkezett falu egyik része 1326-ban aTorday családé, a másik része a körösszegi vár birtoka volt. A két birtok között a határvonal a ma is ismeretes hely, az úgynevezett Pakácz-tó környékén volt.

2 1396-tól kezdve az egész falu a körösszegi uradalmat adományul nyerő Csáky család birtokába került. Lakosai századokon át a Csákyakat szolgálták, mint örökös jobbágyok. Babos, Szolga, Herczeg nevű jobbágyok századokon keresztül laktak ezen a helyen. Érdekes, hogy c három család neve nincsen azok között, akik 1588-ban mint károlyi gabonatermelők, gabonájukból tizedet adtak. Ellenben 1585-ben Herczegh János, Babos János, Szolga János jelentős számú juhállomány után fizetnek tizedet, és a tizedjegyzék szerint Herczegh-nek szolgája is van. Az 1590-cs báránytizedjegyzékben szintén szerepelnek mind a hárman.

3 A későbbiek során is - több más nevű jobbágycsalád mellett - ennek a három névnek a viselői a legtehetősebb jobbágyok Károlyban. A többszöri „futás" ellenére is a XVII. században újra visszatérnek őseik földjére. A Szeghalom mellett lévő, és annál alig jelentéktelenebb falu, a szomszédos helységekkel együtt az 1598. évi nagy tatárpusztítás során vált lakatlanná. Közel 30 évig állott lakatlanul, de a XVII. század második évtizedében már újra visszatértek sokan a régi lakosai közül is. A szomszédos Szeghalmot, - amely Károlynál később, csak a XV. században került a Csákyak kezére - nem sikerült benépesíteni. Ezért birtokosa 1628-ban Kis Márton akkori körösszegi tiszttartónak adta át használatra a következő levél által: „...Körösszegben lakozó Kis Mártonnak engedttem Zeghalmi pusztámat bírja az én jó akaratomigh erdején, halászó vizein kívül. De ez mostani esztendőbeli jövedelméhez kivel ez napigh tartoznak ne nyúljon, mivel abból már fel is vettek én számomra. Az erdőben penigh semmi egyéb közit ne praedentelván hanem tövisét és az féle haszontalan tűzre való fát el vitethet.. ."

4 Ugyanebben az időben a szomszédos Károly falu bujdosó jobbágyai újra megtelepültek és művelés alá vették elhagyott határukat. 1635-ben a körösszegi uradalomról készült ,,Urbárium seu Connumeratio"ban Károly, mint,,Integra posessio" van felvéve. „Biro Nagy Pál, fia 2, Istók és Mihók. Ökre van 2, disznója 6. Tar Albert, fia Ökre -. Szolga János, fia 1, János. Ökre 4, disznaja 10 van. Herczegh Antal, fia -, ökre 8, lova 4, sertése 10 van. Babos Mihály, fia 1. Ökre 2, lova 4, disznója 1 van. Szeles Pál, fia 2 Pál és Gasi. Ökre 8, lova 10, disznója 12 van. Ennek egy ötse egy kenyeren az batyjával Szeles István. El ment Jobbágyok: Tar Gáspár az Kunságon lakik 1634-ben ment el. Herczegh Gergelly Keviben lakik. Census: Szántó földe, széné réte eleghendeő. Erdeje nints. Egyéb rendtartásuk mint az többieknek mindenekben. Adót sem adnak."

5 J2Q