Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

szét látszik képezni a Sárrétről szóló komplex kutatásoknak. A Sárrét-kutatás nem divat, mint gondolhatnánk, hanem egy önálló, jól körülhatárolható földrajzi táj - kistáj, ha úgy tetszik - és egy néprajzi csoport tervszerű megismerése. Már bizonyos előmunkálatok meg is történtek. Örvendetes, hogy Dám László ezek eredményeit már hasznosítja is munkájában (Vö.: A Sárrét hagyományos életmódja. Püspökladány, 1974.). Dám László tudja és hangsúlyozza is, hogy az építkezés, a lakóház, a lakóházhoz kapcsolódó vagy attól úgy-ahogy független gazdasági épületek milyen nagy mértékben tükrözik az adott egyén, család vagy nagyobb közösség, a társadalom, illetőleg a helység, a táj valóságát, egyedi és általános körülményeit. Tudja azt is, hogy ennek a régi felismerésnek megfelelően a néprajztudomány különböző tárgykörein belül az építkezést milyen nagy figyelem, előkelő hely illeti meg. A település, az építkezés és a lakásbelső a legjobban kutatott - mind mennyiségileg, mind minőségileg - néprajzi tárgykörök közé tartozik. Ezért nehéz ma már a népi építészettel foglalkozni, még akkor is, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy fel kell dolgozni minden kistáj, sőt helység építkezését. Ezekben a feldolgozásokban szükségszerűen sok az ismétlés, a másutt is megtalált és bemutatott anyagok, technikák, technológiák, formák és funkciók bemutatása. Napjaink népi építészet-kutatása sok esetben már alig más, mint a meglévő vagy esetleg hiányzó jelenségek, tényezők számbavétele egy bizonyos helységben vagy területen. Mint számbavétel, napjaink népi építészet-kutatása nem is nélkülözhet bizonyos statisztikai segédletet. Valóban az utolsó órákban vagyunk ahhoz, hogy még számbavehessük a földes házak, a paticsfal, a fecskerakásos faltechnika, a vertfal, a vályogépítkezés aranyát, a zsup, a nád, a zsindely, a bádog, a cserép megoszlását, hogy statisztikai következtetéseket vonjunk le a különböző tornácfajták, illetve tüzelőberendezések alkalmazását illetően. Dám László ezt a felmérést is elvégzi munkájában és még sokmindent megold. Munkája összegező jellegű, a tárgyról szóló korábbi leírásokon, feldolgozásokon alapul. De hosszú, lelkiismeretes helyszíni gyűjtéssel, gondos kutatással (sok saját fényképvelvétellel és technikai rajzzal is!) valósággal újra feltérképezte Püspökladány, Szerep, Sárrétudvari, Nagyrábé, Biharnagybajom, Bihardancsháza, Bihartorda, Darvas, Zsáka, Fúrta, Bakonszeg és Berettyószentmárton régi, anyaghasználatban, technológiában, beosztásban, formavilágban a XVIII-XIX. század fordulóját idéző épületeit. Érdekes, hogy milyen sok „régi" házat talált, sokkal többet, mint amennyit a Sebes-Köröstől délre elterülő Sárréten lehetett volna találnia. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a Sárrét vizsgált részén, a Berettyó Sárrétjén sokkal nagyobb volt a mocsár, a vizes rétség biztosította elszigeteltség, mint a kevésbé mocsaras, vizes rétekben is szegényebb, a gazdasági- és társadalmi fejlődés, az életmódbeli változás számára inkább nyitott déli részen. Mielőtt Dám könyvének tartalmi ismertetéséhez fognánk megemlítjük, hogy elöljáróban két fontos megállapítást tesz. Az egyik az, hogy a terület átmeneti hely az Alföld keleti részei, illetve Erdély és az Alföld között. A másik pedig az, hogy - Varga Gyulára hivatkozva - a Sárrét néprajzi vizsgálatánál külön kell választani a sárréti falvakat és a voltaképpeni Sárrétet, a gyűjtögető-, halász-, vadász-, madarász-, pákászéletmód színhelyét. Az előbbi megállapításnak az a következménye, hogy a Sárrét népi építkezésében egymás mellett megtalálhatók az erdélyi és az alföldi megoldások, technikák, szerkezetek. Az utóbbi pedig inkább a település alakulása szempontjából jelentős. Az ármentesítés után átalakult életmód egyrészt fellazította a korábbi zárt településeket, másrészt új, szabályos tclekformákkal, utcahálózattal bíró falurészekkel gyarapította a sárréti falvakat. A sárréti falvak építkezésének több-kevesebb helyi különbözőségét, sajátságát nem tekintve, Bátky Zsigmond a sárréti házakat, a sárréti népi építkezést is az úgynevezett középmagyar vagy alföldi háztípusba, építkezési körbe sorolta. A sárréti lakóház bemutatásánál Dám is hivatkozik erre, elmondva: „jellemzőjük, hogy kéttüzelésűek, azaz kemencések és tűzhelyesek. Ebből kiindulva vizsgáljuk meg először a füstelvezetés problémáját." Dám László a fentiek szerint a lakóház elemző ismertetését a tüzelőberendezés vizsgálatával kezdi. De előzőleg már sokmindent tisztázott. Először is felderítette és bemutatta az építészeti képet kialakító tényezőket; a táji adottságokat, a gazdasági körülményeket és a gazdálkodás rendjét, a társadalmi viszonyokat. Az építészeti képet kialakító tényezők közül legfontosabb a földrajzi adottságoktól leginkább meghatározott település, települési forma-rend. Dám a sárréti települések vizsgálatánál először a falu- és telektípusokat mutatja be, 516