Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy Sára: Hogyan befolyásolják a fogszúvasodás gyakoriságát a táplálkozási szokások a cigánylakosság körében?

HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK A FOGSZÚVASODÁS GYAKORISÁGÁT A TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK A CIGÁNYLAKOSSÁG KÖRÉBEN (Vizsgálat egy Szabolcs cs egy Békés megyei községben) NAGY SÁRA A caries, a fogszuvasodás népbetegség. A civilizált országokban a caries frequentia közel ioo%-os, a caries intenzitásban azonban vannak eltérések az életmódtól, a táplálkozástól stb. függően. A caries multi causalis betegség. ,,A caries kórfolyamatában az első lépés a lepedékben lejátszódó szénhidrát bomlásból keletkező savak korróziós hatása a zománcra. Ennek megfelelően szoros kapcsolatnak kell fennállni a táplálkozás és a caries elterjedtsége között." (Adler-Záray: Konzerváló fogászat 38. oldal.) A caries tehát külső fertőzés következménye, s ebben mindenképpen vezető helyen áll a mai modern táplálkozás. Ezt a problémát úgy tudjuk megközelíteni, hogy olyan csoportot kell megvizsgálnunk, akiknek az étkezése eltér a mai civilizált körülmények között élő emberek táplálkozásától. Ismeretes, hogy a cigányoknak egészségesebb fogaik vannak, de vajon ez genetikus adottság, vagy a táplálkozás függvénye. „Az önmagában álló cigányközösség genetikus alapon is konzerválja ősi szokásait, etikáját és életformáját." (Dr. Kneffel P. E. ü. Felvilágosítás 1975. nov.-dec. 348. o.) A civilizáció kellős közepén hazánkban is él egy népréteg, a cigányság, amely ősi, primitívebb táplálkozási szokásait megtartotta mind a mai napig. Társadalmi rendszerük, életmódjuk is a múlt hagyományait őrzi. Vizsgálataimat egy Szabolcs megyei falu, Nagydobos és egy Békés megyei falu, Doboz cigánylakossága körében végeztem. Adatgyűjtésemhez kérdéseket állítottam össze, amelyet tanulmányomhoz csatolok. (L. I. melléklet.) 1. Sokkal inkább megőrizték hagyományaikat, s ragaszkodnak még mindig primitívebb életmódjukhoz a szabolcsi cigányok. Bár a községi tanács messzemenőkig támogatja őket az új lakásépítési akciókban. Ezek az új cigánylakások azonban nem a mai modern ember ízlésének megfelelőek, általában egy szoba-konyhásak, s lakásaikban nagy a zsúfoltság is, hiszen átlag egy családban 8-10 gyermek van. A nők nem dolgoznak rendszeresen, csak idénymunkában vesznek részt, a férfiak a közeli, vagy távoli (pl. Budapest építőipar) ipari üzemekben dolgoznak, és nem ritka az a család sem, aki állami segélyre szorul. A családoknál a modern háztartási gépek nem találhatók meg. tv-t elvétve lehet látni, viszont rádió és lemezjátszó több családnak van. Udvaraik rendezetlenek, kertjük, virágjuk nincs, állattartással sem foglalkoznak. A cigányok primitívebb táplálkozási szokásait pregnánsan ebben a közösségben találjuk meg. Tanulmányomban ez a cigánylakosság az A) csoport. 2. Civilizáltabb életkörülmények között élnek a Békés megyei dobozi cigányok. Saját lakásaik modernek, általában 3 szobásak, van, ahol fürdőszoba is található. Udvaraik rendezettek, szőlőlugas, virágoskert, zöldségeskert és háztáji állataik is vannak, baromfi, télire sertést hizlalnak. Kamráikban télire eltett befőttek, savanyúságok sorakoznak. A 98 családból 31 családnak van tv-je, s a cigánylakosságnál 32 rádió van bejelentve. A 152 felnőtt cigány lakosságból 70 fő dolgozik a közeli ipari üzemekben (Békéscsaba, Gyula) távolabbi nagy városokba nem járnak el, tehát a családhoz állandóan közel vannak. Ezen kívül a többiek szintén a közeli állami gazdaságokban, tsz-ekben, mezőgazdasági munkát végeznek. Nyilvánvaló, a rendszeres munka mellett anyagi gondjaik is csekélyebbek, mert családonként átlag 3-4 gyermek van. Tehát ez a cigány lakosság a mai életmódnak megfelelő életvitelhez alkalmazkodva tapasztalatom szerint primitívebb táplálkozási szokásaikból igen keveset őrzött meg. Ez a cigánylakosság a tanulmányokban a B) csoport. 497