Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy Sára: Hogyan befolyásolják a fogszúvasodás gyakoriságát a táplálkozási szokások a cigánylakosság körében?

A civilizáció fokozódása növeli a caries intenzitást, s erre szép példa a két falu cigánylakosságánál talált eredmények. A caries előfordulását, gyakoriságát mutató indexek: 1. Caries frequentiának nevezzük: a cariesben megbetegedett személyek többnyire százalékban megadott arányszámát. 2. A caries intenzitás pedig a megbetegedett fogak számát jelenti, CER-szám (együttesen tartalmazza a carieses, kihúzott, kezelt fogak számát). A jelen korban a caries frequentia a civilizált országokban közel ioo%-os. (Adler-Záray: Konzerváló fogászat 33. o.) A cigányoknál végzett felmérésem adatai: Megvizsgált fő Megvizsgált személyek kora Caries frequentia CER-szám AJ csoport B) csoport 50 40 20-40 éves korig 84,00% 97.50% 3,41 6,45 A CER-szám az A) csoportnál kevés meglévő carieses fogat tartalmaz, a kihúzott fogak száma dominál. A B) csoportnál ilyen különbség nem észlelhető. Kezelt fogat csak a B) csoportnál észleltem. A táplálkozási szokásoknál igyekeztem felmérni a liszt és keményítő tartalmú, a fehérje, a cukor és vitamin tartalmú ételek fogyasztásának az arányát. A cigányok étkezése rendszertelen, nincs meghatározott napi háromszori étkezés. „Akkor eszünk, amikor éhesek vagyunk" - mondják. „Egész nap eszünk, hol ezt, hol azt, ami van." És erre a rendszer nélküli táplálkozásra már a csecsemőket is rászoktatják, akkor szoptatnak, amikor a csecsemő sír, és ez a rendszertelen táplálkozás beléjük idegződik egész életükre. Étkezésükben nagy szerepe van napközben a kenyérnek: üres sós kenyér, vagy kenyér hagymával, zsírral, lekvárral, kenyér tea és tej mellé, a kenyér zsírban kisütve, vagy pirítósnak elkészítve. Minden nap vesznek friss kenyeret, általában a 8 fős családok 2 db 2 kg-os kenyeret, a nagyobb családok 2 db 3 kg-os kenyeret vesznek. Az egy főre jutó kenyér átlag 0,50 kg/fő naponta. A kenyér héját sok családban levágják, a háziállatokkal feletetik B) csop., sok család viszont a kenyér héját is megeszi, A) csop. Tudjuk, a kenyérhéj összetételében sem olyan mint a kenyér béle, s nem is olyan puha, kifejezetten alaposabb rágást igényel. Az A) csoportnál több asszony megemlítette, hogy ő a gyerekek után megmaradó kenyér héjat eszi csak. A liszttartalmú ételek közül még igen gyakran fogyasztják a főtt tésztákat. Bár itt a két csoportnál már különbségek vannak. Míg az A) csoport mindennapi menüjében szerepel a főtt tészta, liszt 3,7 kg/fő havonta, a B) csoport hetente csak egyszer-kétszer főz. (Több húst fogyasztanak.) Az elkészítési módban is különbség fedezhető fel. A tésztát sós vízzel gyúrja, tojást általában nem használ az A) csop., a B)-nél minden esetben tojással gyúrják és többféleképpen készítik el a tészta anyagát, nyújtják, vagy szaggatják. Az A) csop. a főtt tésztát csak nokedli formájában szaggatja a sós vízbe, s ezt fogyasztják azután, mint önálló ételt, valamint számtalan levesbe belefőzik, mint nokedlit, csipetkét, pirított tésztát (pergelt leves) és húsok mellé. A főtt tészta, ha önálló ételként szerepel, megszórják hagymával, vagy hagymáskrumplival, grízzel, káposztával, lekvárral, túróval. Különböző édes süteményeket, tortákat nem fogyasztanak, csak a B) csoportnál észlelhető, hogy a gyermekeknek is gyakran megveszik a cukrászdából az édességet. Az A) csop. nem süt süteményt és nem is vesz sohasem. Ilyen süteményeket csak nagy ünnepeken, karácsonykor, húsvétkor eszik a család. Karácsonykor kántálni járnak (betlehemes), húsvétkor pedig locsolkodni, s a magyar házaktól édes süteményeket, kalácsot, szaloncukrot kapnak. A kelttészták közül viszont ők maguk is megsütik, ha ritkán is, a kalácsot, vegyes gyümölcsízzel töltve, vagy üresen. 498