Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Ferenc: Hollósy Kornélia és Dombegyház

A Lonovics-kriptakápolna Dombegyházán 1944 őszén a kastély lakói elmenekültek Dombegyházáról. Az ittmaradt értékek lassan veszendőbe mentek. Elemi erővel tört felszínre az évezredes feudális elnyomás során felgyülemlett keserűség. Ez nem annyira a patriarchalis szemléletű Lonovicsok ellen irányult, hanem az „uraság" ellen. Előbb a felszerelési tárgyakat, bútorokat hordták el, majd aranyat keresve az érckoporsókat nyitották fel, később szétbontották a kastélyt, sőt a kripta-kápolnát is. A szadista brutalitás sem hiányzott. Az egyik részeg férfi a tízéves Csáky Ilona bebalzsamozott tetemét a falu kocsmájába vitte és a sarokba állítva pofozni kezdte. Rendőri kísérettel kellett visszavinnie a kriptába. Az 1944. szeptember 23-án felszabadult Dombegyházán új élet kezdődött. A Lonovicsok, Jakab­ffyak, Nyékyek, Törökök, Hesslerek, Wesitheimek négyezer holdnyi földjét ezernyolcszáz igénylő között osztották ki. A huszonnégy aranykoronás kitűnő fekete földön ma a Petőfi Termelőszövetkezet igen eredményesen gazdálkodik. Egyre többet törődnek a kulturális hagyományokkal is. Emléktáblát állítottak Balsaráti Vitus János tiszteletére. A Hollósy Kornélia emléktábla előkészületei most folynak. Egy kegyeleti adósságuk még megoldásra vár. Balsaráti Vitéz János földi maradványai Sárospatakon, Marczibányi István szarko­fágja Budán, a Batthyányi téri Erzsébet apácák templomában nyugszik, Hollósy Kornélia csontjai pedig az egykori kripta közelében szétszórtan hevernek. Megérdemelné, hogy díszsírhelyet biztosít­sanak neki a kései utódok. Elgondolkoztató lehetne az is, ha Budán van Marczibányai tér, Makón Hollósy Kornélia utca, Dombegyház is őrizhetné utcanevekben is nagyjainak emlékét. Takács Győző: Ornamentika II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom