Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Czeglédi Imre: Boczkó Dániel, az 1848-1849. évi szabadságharc kormánybiztosa

A mi vagyont gyüjtél felszázadon által Szerényen a haza oltárára rakád, Mintegy lopva tevéd, nem zajos hirvágygyal S róla annál dicsőbb sugár omlik reád. S csatából csatába mentél a sereggel, Reszkető markodban csupán egy páleza volt. Arad utczáin igy vitted azt egy reggel Győzelemre, mikor már csaknem feloszolt. Szent öreg! a pálezát őrizd meg minekünk, A hálás hazának gondja lesz reája, Ha ismét felnyitjuk korona szekrényünk', Oda tesszük hol van Szent István pálezája." Mindez elég ahhoz, hogy az olvasó érdeklődését felkeltse, s a kutató a megtalálható dokumentumok segítségével megkísérelje feltárni tevékenységét, tisztázni szerepét. Ki volt Boczkó Dániel? Apja, id. Boczkó Dániel, a Liptó megyei Deményfalváról jött Szarvasra, ahol 17861803-ig, 17 éven át, Tessedik Sámuel lelkésztársa volt. Mindhárom fia jogot végzett. Közülük a legidősebb, Dániel, a francia forradalom évében, 1789-ben született Szarvason. Iskoláit Késmárkon és Mezőberényben végezte, a jogi tanulmányokat Pozsonyban. 1816ban tett jogi vizsgát, s Békés megyében tiszti ügyésszé nevezték ki. Az 1830-as években a Stockhammer birtok endrődi uradalmi ügyvédjeként szerepel, Tekintélyét bizonyítja, hogy az 1830-as évektől táblabíró, s az évtized végén előbb Békéscsabán, majd Szarvason választják meg az evangélikus egyház felügyelőjévé 3-3 évre.

2 Uradalmi ügyvédi hivatala mellett bérletgazdálkodással is foglalkozik. Úgy látszik, jelentős földbérlete lehetett a földvári kincstári pusztán. Vagyoni helyzete gyorsan jelentőssé vált. Egy 1831-i kimutatás alapján Békéscsabán két, több szobás háza van, kétemeletes magtárral, Endrődön ugyancsak ingatlana és szőlője, Öcsödön háza volt, s az ingatlanok értéke 6006 Ft-ot tett ki. Ezenkívül 212 db szarvasmarhája, 1907 db juha, 2460 pozsonyi mérő gabonája s jelentős tőkepénze volt, összes vagyonának értéke 21290 Ft.

3 Nemesi származása, társadalmi helyzete tehát a megyei gazdagabb középnemesség tagjai közé sorolta, amelybe elsősorban saját gazdálkodásával gyűjtött vagyona juttatta. Vagyonának egy részét különböző jótékonykodásokra fordította. 1844-ben a szarvasi gimnázium negyedik tanári állásának fizetéséhez 1000 Ft-os alapítvánnyal járult hozzá. Még két alapítványa volt: egy 400 Ft-os árvaintézeti és egy 100 aranyat kitevő intézeti szorgalmi díj. 1847-ben, az éhínség idején, amikor Csaba összesen 100 köböl búzát és 150 köböl kukoricát tudott összerekvirálni, Boczkó 300 köböl búza kölcsönzésével sietett az éhínség csillapítására.

4 Politikai magatartását is nyomon követhetjük. A reformkor kezdetén, 1825-ben a Békés megyei szabadelvű ellenzék tagjaként kezdi politikai szereplését. Az 1830-as és 1840-es években is a megyei és országos mozgalmakban vesz részt. Amikor 1836-ban az osztrák abszolutizmus az adminisztrátori rendszer bevezetésével próbálja letörni a megyei ellenállást, a megyébe kinevezett főispáni helytartó, Aczél Antal beiktatásakor Boczkó javaslatára az esküt magyarra fordítva tétetik le vele, feleletül a nemzeti törekvéseket elnyomó rendelkezésekre. Mint táblabíró 1845-ben fellép az úrbéri törvény elvetése ellen.

5 1847-48-ban mindhárom 436