Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Czeglédi Imre: Boczkó Dániel, az 1848-1849. évi szabadságharc kormánybiztosa
Boczkót az Ellenzéki Kör tagjai közt találjuk, Petőfi, Irányi, Vasvári, Jókai és mások társaságában. 6 Az 1848-as forradalom idején Békés megyében tevékenykedik. Május 10-én, mint a szarvasi képviselőtestület elnökét, a Szarvas rendezett tanácsú várossá alakulásával kapcsolatos választásokra a tisztújító szék elnökévé választják. 1848-ban az alispán mellé kinevezett esküdtszék szarvasi tagjai közt szerepel. 7 Az év júniusában, a képviselőválasztások alkalmával, az orosházi kerületben egyhangúan választják képviselőnek, s az országgyűlési képviselők liberális csoportjához tartozik. Egy hónap múlva, júliusban, az országgyűlésen Magyarország függetlenségének biztosítása érdekében az Ausztriától független külképviseletek létrehozását javasolja, követek, konzulok kiküldését más országokba. Jellasics betörése után 5000 pfrt-os alapítványt tesz, amelynek kamatait öt rokkant katona segélyeztetésére fordíthatják. 8 Ugyanebben az időben Békéscsaba gyűjtőívén 80 pozsonyi mérő búzát, 120 pm árpát ajánl fel a haza védelmére, s ezenfelül 2000 Ft-ot Pest megsegítésére. Alig találunk hozzá hasonló adakozást. 9 A szeptemberi fordulat után megtisztelő feladatot kap az Országos Honvédelmi Bizottmánytól: előbb Békés, majd Arad megye kormánybiztosává nevezik ki, s mint kormánybiztos szolgálja végig a szabadságharcot. A kormánybiztosi intézmény fontos szerepet töltött be a szabadságharc idején. A kinevezett kormánybiztosok feladata volt érvényt szerezni az OHB rendelkezéseinek, biztosítani, hogy az OHB utasításait a gyakran változatlan személyi összetételű megyei vezetés maradéktalanul végrehajtsa. Kormánybiztosok állottak a hadsereg, a megyék mellett, de kiküldtek kormánybiztosokat más feladatok megoldására is: pl. a hadiellátás megszervezésére. Kiválasztásuknál a forradalomhoz való hűség, az OHB-val való egyetértés alapvető szempont lehetett. 1848 végéig mintegy 80 kormánybiztost neveztek ki, s többségükben eredményesen, lelkiismeretesen végezték feladatukat. 1 0 Boczkó kormánybiztosi kinevezését a katonai helyzet tette szükségessé. A Délvidéken már 1848 nyarán megindult az ellenforradalom szervezkedése, a gyorsan összetoborozott népfölkelők megvívták első harcukat a felkelő szerbekkel. Októberben újabb nehézségek támadtak. Az európai forradalmak leverése után a császár nyíltan színt vallott a magyar forradalom ügyében: október 3-án a Magyarországra törő Jellasicsot kinevezte az ország teljhatalmú biztosává. A Jellasics kinevezését tartalmazó rendelet feloszlatja a magyar országgyűlést, hatálytalanítja annak rendeleteit, az összes magyarországi és erdélyi sereget alárendeli Jellasicsnak, haditörvényszék alá veti az egész országot, s végül felhív minden egyházi, polgári és katonai hatóságot a kinevezett katonai biztosnak való feltétlen engedelmességre. Ez a rendelet vízválasztó a magyar katonai, polgári és egyházi hatóságok magatartásában: egyértelmű behódolást követel, aki ezt nem teszi, rebellissé válik az uralkodó szemében. A magyarság többsége a szabadságharc folytatását vállaló Országos Honvédelmi Bizottmány mellé állt, így elvetette a császári parancsot. Mások a császári parancsnak engedelmeskedve elpártoltak a forradalom iigyc mellől. - A két tábor élesen elkülönült egymástól. Az eddig Versec körül harcoló Schwarzenberg-dzsidásezred is átáll a császári oldalra, függetleníti magát a magyar parancsnokságtól, s a Délvidéken kószálva lázít a magyar forradalom ellen. Az OHB október 11-én az 59 éves Boczkót Békés megye kormánybiztosává nevezi ki, s teljhatalommal ruházza fel, hogy az ezredet bármely erővel, bármely módon fegyverezze le. ,,A haza megvárja kormánybiztos úrnak esmért hazafiságától és erélyes szilárdságától, hogy a kormány ezen bizalmát a legbiztosabb kezekbe adta" - fejeződik be az OHB utasítása. 1 1 437
