Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - SZEMLE

Ember Győző: Az újratelepülő Bckés megye első összeírásai 1715-1730 Békéscsaba, 1977. 184 oldal + 10 oldal melléklet Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárbál 8. BARANYAI KÁLMÁN A Békcs megyei Levéltár sok értékes adatot tartalmaz a megye lakosainak múltjáról, életkörülményeiről. Az ismertetésre kerülő könyv a XVIII. század első harmadának jelentős forrásanyagát publikálja és elemzi: egyaránt szolgálva ezzel az országos és a helytörténeti ismereteink gyarapítását. Az adókivetés alapját képező személyi és gazdasági összeírás réven bepillantást nyerünk a hűbéri termelési viszonyok alakulására és a hármas adózás terhe alatt élő jobbágyság társadalmi-gazdasági harcára. Az országgyűlés által megszavazott hadiadót az állam részére kellett fizetni. A helységek a hadiadóval együtt hajtották be a megyei költségek fedezetére szolgáló háziadót, amelyet a megye állapított meg. E kétféle adóhoz járultak a földesúri szolgáltatások. A török hódoltság alól felszabadított területek termővé tételéhez jobbágykézre, betelepülő lakosokra volt szükség. A telepítést az állam és a földesurak egyaránt elősegítették. Eredménye rövid idő alatt megmutatkozott. A könyvben részletesen közölt adatok szerint a megyében összeírt családok száma egy-két évtized alatt jelentősen megnőtt: 1715-ben 344, míg 1730-ban 1710 családot írtak össze. A növekedés ugrásszerű, annak ellenére, hogy volt ebben a fejlődésben fluktuáció is: a letelepülő családok egy része rövid tartózkodás után továbbvándorolt. A szerző rámutat arra, hogy a lakosság egynegyede továbbköltözik, s az elvándorlók csaknem a fele alig fél évig tartózkodott a megye területén. A könyvben eredetiben olvashatjuk az 1725-ben kiküldött 2 királyi biztos jelentését; ebből az elvándorlás irányáról is tájékozódhatunk. A továbbköltözők cgyncgycdrészc Hevesbe, egyötöde pedig Biharba ment cl. Ember Győző rámutat arra, hogy a belső vándorlás a jobbágyság osztályharcának a megnyilvánulása. A nemesi törvények szerint a jobbágy földhözkötött. Nem hagyhatja el soha a lakóhelyét, neki és gyermekeinek ott kell leélni életét. Ez teljes kiszolgáltatottságát jelentette. Az összeírás előtti korszakok szabadságharcaiban a jobbágyok fegyverrel vettek részt. A békés évtizedekben a lakatlan vagy gyéren lakott területekre kedvezmények nyújtásával, kiváltságokkal, ígéretekkel hívták őket. így most azzal védekezhettek kiszolgáltatottságuk ellen, hogy kedvezményeket csikartak ki: a szabad költözés biztosítását, a jobbágyi kötelezettségektől a pénzbeli megváltás lehetőségét és gyakran földesúri és adóterhek alóli kedvezményeket. Ennek a kifejtését és az adatokon keresztül alátámasztását tekinthetjük az ismertetett könyv egyik fő érdemének. A feltárt anyag alapján arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a XVIII. század során Békés megyében - de feltehetően másutt is és országosan általában - a jobbágyság szakadatlanul folytatott osztályharc révén a röghöz kötöttség nemesi előírását megszünteti, kiharcolja magának a szabad költözési jogot, majd a váltság révén elkezdődik a paraszti birtok kialakulása. Amilyen mértékben ezek aránya nőtt, úgy erőtlcnedtek a feudális társadalmi, gazdasági viszonyok. A szerző érdeme, hogy ennek a társadalmi, gazdasági fejlődésnek az alapjait, nyomait az újratelepülés első évtizedeiben következetesen feltárta. Az adóalapok részletezésével a könyv bemutatja a megye népességét, gazdasági szerkezetét, tcrmelőeszközcllátottságát. Jelentősége, hogy családi részletességgel közli az adatokat, s így egyedi, településenkénti, de más szempont szerinti elemzésre is szolgálhat forrásul. Az egész megyére vonatkozó adatok bemutatásával azt igyekszem érzékeltetni, hogy milyen gazdag forrásanyagot gyűjtött össze és ad közre a szerző, s ebből széleskörű és részletekbe hatoló elemzési lehetőséget nyit meg az akkori társadalmi, gazdasági helyzet feltárására. A megművelt terület nagysága - véleményem szerint az igásökrök és igáslovak számával arányosan változhatott. Ezért az állatlétszámból elsősorban az igás-állatok számát emelem ki. Az összeírá394