Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - SZEMLE

sok szerint a megyében az igásökrök és igáslovak száma így alakult: 1717-ben 1725-ben 1730-ban Ökör 938 1163 2791 Igásló 304 786 1748 A megműveléshez szükséges termelőeszközök nagysága (az igaerő) másfél évtized alatt hozzá­vetőlegesen megnégyszereződött. (Az ökrök száma kb. háromszorosra, míg a lovaké kb. ötszörösre emelkedett, s e kettő átlagában vehetjük a négy­szeres igaerőt). Az összeírt haszonállatok számában - ugyanezen idő alatt - az alábbi változás következett be: Tehén 1717-ben 1039 1725-ben 2726 1730-ban 4664 Juh Disznó Méhkaptár 452 1401 343 2112 2451 1152 4706 2309 2462 A számadatok a gazdálkodás külterjes - legelte­tésre épített - szerkezetére utalnak, mert a tehenek és juhok száma jóval nagyobb mértékben emelke­dett, mint a sertéseké. Ember Győző a feltárt adatokat sokoldalúan elemzi: arányszámokat és index-számokat is közöl, de lehetőséget nyújt adatainak további értékelésére, így az összeírt állatlétszám alapján a társadalmi rétegződés megállapítható. Példaként a csabai adatokból az 1725-ös összeírás szerinti megoszlás a következő: négynél több igásállata volt 8 családnak négy igásállata volt 15 családnak három igásállata volt 12 családnak két igásállata volt 31 családnak egy igásállata volt 31 családnak igásállata nem volt 16 családnak összesen összeírtak: 85 családot. A társadalmi rétegződés helységenként és az egész megyére is kidolgozható. A könyv e vonatkozásban is rendkívül értékes forrásmunka. Fenti vázlatos ismertetés csak szemelvényeket tud nyújtani abból a gazdag tartalomból, amelyet a kötet az érdeklődők számára hozzáférhetővé tesz. így pl. a letelepülés eseményei, a megyei szer­vezet, a pénzügyi és adóigazgatás problémái, a földesurak érdekellentétei és viszálya, küzdelme a megye irányításáért stb., stb. mind megismerhe­tők a közzétett anyagból. Úgy vélem, érinteni kell a feldolgozás módszerét is. A 100 oldalt kitevő elemző tanulmány mellett a könyvben kb. 75 oldal eredeti - latin nyelvű ­anyagot találunk az 1725. évi összeírásból, az ezzel kapcsolatos korabeli jelentésekből. A levéltári adatokat az érdeklődők - eredeti alakjukban - jóval nehezebben kezelhetik. Ismere­teink bővítésére vagy egy-egy kor viszonyainak tanulmányozására célszerűbb modern, korszerű formában, könyvalakban közzétenni a levéltári okmányokat. Ez a módszer elősegíti a helytörténeti és az általános honismereti célkitűzések megvaló­sítását. Az elemzés, a források magyarázata irányt jelöl az adatok, okmányok valóságos tartalmára, elősegíti az összefüggések megértését. A forrás­anyag kiadása további kutatási lehetőséget biztosít bárki részére, aki a könyvet kézbe veszi. Az ismer­tetett könyvben a szerző maga is ösztönöz a to­vábbi feldolgozásra, elemzésre. Úgy vélem, hogy befejezésül a levéltár szerepé­vel is foglalkoznom kell. A levéltárak feladata a történelmi források, a meglévő írásos maradvá­nyok megőrzése, összegyűjtése mellett a népműve­lés elősegítése is. A Békés megyei Levéltár a nép­művelést sokoldalúan szolgálja, így azzal is, hogy forráskiadványsorozatot publikál, melyben az ismertetett könyv a nyolcadik. A sorozatban a Békés megyei Levéltár egyrészt hozzáférhetővé tesz olyan dokumentumokat, amelyek csak levél­tári olvasmányként lennének megtalálhatók, más­részt korszerű magyarázatukat biztosítja a szerzők révén. így e történelmi forrásokkal a marxista történelemtudomány eredményeinek a közzététe­lét is megvalósítja. A sorozatnak és az ismertetett könyvnek ez a legfőbb jelentősége. Az olvasó érdeklődéssel várja a sorozat továbbfolytatását. 395

Next

/
Oldalképek
Tartalom