Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál

figyelték, hogy mi lesz látható. Pl. Tótkomlóson: ha sír jelent meg

1

8 vagy ha semmit sem láttak benne - miközben kilencszer mondták el a miatyánkot, mint Szarvason -, meghalt, akit tudakoltak. Szarvason e célból - a rostaforgatáshoz hasonlóan - szentkönyvet vagy énekeskönyvet forgattak az ujjukon. Ha megfordult a könyv, még életben volt, ha nem mozdult, meghalt az illető. A könyv forgatása közben hasonló szöveget ismételtek, mint a jövendőbeli vagy a tolvaj megismerése érdekében végzett rostaforgatáskor: Szent Péter, Szent János. Mondd meg az igazat! El-e még a sógorom?

1

9 A korábban meghalt hozzátartozók jelentkezése - akiket csak a haldokló látott - ugyancsak a bekövetkező halált jelezték. Maguk után hívták családtagjukat. Szarvason adatközlőnk agyvérzésben szenvedő anyja a szüleit és a halott fiát látta, nevüket emlegette. Mezőberényben a meghalt férjéhez imádkozott a feleség, hogy vigye magával. Nagyon rosszul lett, amikor az állapota javulni kezdett, mert azt hitte, hogy a férje nem akarja magához vinni. Az egyik halott lánynak - ugyancsak Mezőberényben - hirtelen kinyílt a szeme. Ezt azzal magyarázták, hogy a lány maga után hívja az apját. A szlovákiai nyelvterületen is azt hitték, ha a halott egyik szeme nyitva maradt, hogy meghal valaki a családban, maga után hív valakit.

2

0 Valószínűleg azért csukták le a szemét és a száját, hogy ne hozzon szerencsétlenséget a családra.

2

1 A halál beállta után azonnal lezárták a szemét, pénzt raktak rá, és felkötötték az állát a rákoskeresztúri szlovákok is.

2

2 Azért nyomták le pénzzel a halott szemét a Békés megyeiek is, hogy ne hívja maga után az élőket. Mint ahogy azért takarták le a tükröt is minden szlovák lakta helységben, hogy ne lássa magát benne a halál (Békéscsaba),

2

3 hogy ne jelenjen meg benne a halott arca, és ne nevessen (Mczőberény), mert - mint Frazer is írja

2

4 elviszi az élő lelkét. Ezért fedték le Turócban a képeket is.

2

5 De letakarták a faliórát

2

6, s újabban a televíziókészüléket is. A halott, ha fiatalos az arca, ifjat, ha öreges, idősét visz maga után a mezőberényick szerint. Ha halott volt a háznál, nem volt szabad senkit sem fogadni, sem kikísérni a vendéget, nehogy ugyanígy fogadják vagy így kísérjék ki halott szeretteiket (Kétsoprony). A temetés után azért főztek hosszúra vágott tésztát, hogy sokára legyen halott a háznál.

27 Azonnal összehajtogatták azt a terítőt is, mely azon az asztalon volt, amelynél a pap prédikált. Ezt is azért tették, hogy a háznál ne legyen egyhamar koporsó (Mezőberény). Minden helységben - óhazájukhoz hasonlóan

2

8 - hozzáférhetetlen helyre öntötték a vizet is, amellyel lemosták a halottat, hogy ne ártson az élőknek.

2

9 Mind a Békés megyei szlovákok, mind a magyarok néphite szerint ha lehull egy csillag, valaki meghal, egy lélek hagyja el a földet. Ugyanezt hitték a liptói szlovákok is.

3

0 A halott lelke A halott a halála pillanatában bocsátja ki a lelkét (dusa).

3

1 Annak ellenére, hogy az elterjedtebb hiedelem szerint a halál pillanatában semmit sem érez, több adatközlőnk arra hivatkozott, hogy e pillanatban a hozzátartozója intett neki. Egyik szarvasi adatközlőnk szerint az édesapja mindig azzal foglalkozott, hogy mit érez majd, amikor meghal. S mivel intett a kezével, meg volt győződve, róla, hogy így akarta jelezni, mit érzett akkor. Az adatközlők egybehangzóan vallották, hogy az emberből kiszálló lélek láthatatlan. Ezért a visszatérő lelket sokan magának a halottnak a visszatérésével is azonosították. Szerintük a kiszálló lélek nem más, mint lehellet, pára (para). A lélek, mint a galamb, égbe száll. Nyitra vidékén is azt hitték, hogy a lélek láthatatlan, de lehet fehér madár, galamb, felhő vagy szintén pára, lélegzet.

3

2 326