Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál
Az adatközlők alig emlékeztek arra, hogy a lélek a temetésig a szobában tartózkodott volna, noha a század elején, míg ki nem vitték a koporsót, tilos volt ablakot nyitni ezen a tájon is. A halottból kiszállt és a szobában tartózkodó lelket védhették így. A mai magyarázat szerint illetlenség lenne, hogy a lakáson bármit is változtassanak, míg ott van a megboldogult. Napjainkban, ha háznál van kiterítve a halott, különösen nagy melegben, közben is szellőztetnek. A turóci szlovákok sem engedték kinyitni az ablakot, hogy benttartsák a lelket, de Zólyomban, Nyitrán és Szlovákia más vidékein mihelyt beállt a halál, azonnal kinyitották az ablakot, hogy kiszállhasson a lélek. 3 3 Hasonlóan tették a hódmezővásárhelyi magyarok is. 3 4 Kétsopronyban hitték, hogy hajó időben hal meg valaki, nem bánkódik az evilág után, de ha esett, visszasírta. Egy másik kétsopronyi adat az ellenkezőjét vallja: a sírjába hulló eső szerencséssé teszi a megboldogultat. Temetéskor az első göröngyöket a hozzátartozók (nariekáci, nariekári) dobták a koporsóra, mint a múlt század végén a bácskai és a nógrádi szlovákok is, 3 5 mintegy utolsó üzenetként, hogy ne legyen neki súlyos a föld. A rokonok a fejfa felől kerülték meg a sírt, balról jobbra haladva, megáldották a fejfát, hogy nyugodt pihenése legyen. 1929-ből való békéscsabai adat szerint ezután, hazafelé menet nem volt szabad visszanézniük, nehogy éjjel visszatérjen a lelke. 3 6 A halott koporsójába kenyeret és pénzt tettek, hogy ki tudja magát váltani a túlvilágon (Kétsoprony, Mezőberény). E hiedelemnek több változata él a szlovák néphitben. A szlovákiai Sulyovi völgyben azért tették a pénzt a koporsóba, hogy legyen neki viteldíjra. 3 6" Gyctván fél krajcárt adtak a halottnak, hogy csak az egyik fele menjen el, a másik fele a családban maradjon. A Magurán túl és a Nyitra vidékén ezzel fizették ki az itt hagyott vagyonát. Nyitrán azért is adták, hogy legyen adományra valója az égben. Ha elfelejtettek beletenni pénzt, a visszamaradt ruhájába rakták, hogy ott megtalálja. 3 7 Amíg háznál volt a halott, egész éjjel virrasztottak (virastovali, virastás). A legtöbb helyen a temetés utáni éjjel, mikor kitakarították a szobát, már abban aludtak. Nagybánhegyesen lámpát égettek, mert tartottak a hazajáró lélektől. A hazajáró lelek érkezése A hazajáró lélek legtöbbször már a temetést követő első éjszakán megjelent. Gyakran csak a második vagy a harmadik éjjel. Nagybánhegyesen csak egy éjszakán adott jelet a visszatéréséről, az elsőn vagy a másodikon. Kétsopronyban a temetés után három egymást követő éjjel. Ezért a szobát három napon át éjjel-nappal nyitva tartották. A szlovákiai források különböző időpontra teszik a szellem hazajöttét. A maguraiak első éjjel, a kiszucaiak második éjjel várták a temetés után. 3 8 A legtöbb adat harmadik napra teszi érkezését (K. Chcrvát, A. Buday, Tajoi'sky, R. Bednárik,J. Mjartan). 3 9 A rákoskeresztúri szlovákok is a harmadik napon várták. 4 0/. Mjartan szerint Felső-Nyitrán három napon át várták a halottat, pontosan úgy, mint Kétsopronyban, tehát a kétsopronyiak megőrizhették az egykori szülőtáj, a Nyitra-vidék tradícióját. 4 1 Több adatközlő szerint visszatérhetett hosszabb időre is. A tótkomlósi Pipisnét és lányát közel egy évig zaklatta. 4 2 Általában csak addig jelentkezik, míg nem teljesítik a kérését. A hazajáró halottat a Békés megyei szlovákok régen vendéglátóan várták. A szegedi magyaroknál is a toron a halott számára egy terítéket érintetlenül hagytak. Szlovákiában ugyancsak a toron az elhunyt lelke számára kis darab kenyeret, pálinkát tettek az asztalra, melyet éjszakára is otthagytak, várván hazatértét. 4 3 Mczőberényben a halottnak a toron 327
