Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál
hatják néhányukat, mint pl. a hazajáró lélek számára pohárba töltött víz vagy a kísértő hazajáró lélek elhárításának különböző eszközei (fordítva felállított seprű stb.). h) Egyes szertartások és rituális cselekedetek bizonyos etikai vagy egészségügyi feladatok elvégzését szolgálhatják. Bennük az egykori hiedelmi mag még emlékként sem lelhető meg (pl. a halotti tor erkölcsi kötelesség, tiszteletadás az elhunyt hozzátartozó előtt, a halott mosdóvizét azért öntik hozzáférhetetlen helyekre, hogy ne okozzon ragályt, fertőzést, s ezért seprik ki, mossák fel a szobát is a halott után.) c) A halottnak a halála utáni életéről szóló hiedelmek zöme hiedelemmondaként (fogyó tendenciával) a mindennapi mesélési alkalmak tárgya lett (pl. a hazajáró lélek megváltásáról, a tetszhalottakról szóló történetek). d) Intenzíven továbbél és hat még napjainkban is a halál előjeleiben, a halott túlvilági életéből származó különféle üzenetekben való hit, mely újraélesztheti a hazajáró lélekben és tetteiben való korábbi hiedelmeket is. A Békés megyei szlovákoknak a halál előjeleiben, a holtak, a lelkük vagy a szellemük visszatérésében való mélyen gyökerező hitét részint a hivatalos vallás (ev., kat.) feltámadáshite, másrészt pedig a néphit szívós, kibogozhatatlan szálakkal átszőtt, továbböröklődő, máig nyúló ősi tradíciója táplálta. Ezt figyelte meg Kardos László is, aki Bakonycsernyén a mai falu vallásos és egyházi életét kutatta. Szerinte is a népi hiedelmek, mitikus képzetek részben a szakrális népi világképben, részben a keresztény vallási hagyományban gyökereztek 71 1 A másvilág létének a tudata olyan hiedelemben tükröződött, mint a földnek a lepényalakban való elképzelése: eszerint ha átfúrjuk a földet, egy másik világhoz jutunk, 7 mely pontosan azonos az evilági emberi társadalommal. A Békés megyei szlovákok mai hitében ez a másik világ már nem egyezik meg a holtak lelkeinek másvilágával. Korábban persze ez a hit egybefolyhatott, ugyanis a szlovákiai Tajovban a múlt század végén azt hitték, hogy a másvilág nem jobb a földi életnél, mert ott is vannak szerszámok (villa, kasza), s ott is dolgozni kell. Az ottani szlovákok a másvilágot tehát a földihez hasonlónak képzelték cl, ugyanúgy, mint a Magurán túli szlovákok is, akik szintén azt hitték, hogy a holtak másvilága azonos az élőkével, ezért van a halottaknak szükségük eszközökre, öltözékre. 8 A Békés megyei szlovákok látszólag kettőzött látása érvényesül abban a ma már köztük igen ritkán gyűjthető hiedelemben is (mely nyilván rokona a primitív népek Birket-Smith által leírt hasonló hitének), 9 hogy a lélek elhagyja az ember álmában a testet, s önállóan vándorol a világban. 1 0 A cseh nép is azt hitte, hogy az álmában az embert a száján keresztül hagyja cl a lelke, s a széllel repülve bejárja a földet. 1 1 A vallásos meggyőződés és az ősi néphitmaradvány sajátos keveredésének a következménye az is, miként képzelik el a halott lelkét a temető sírjában: kijárhat belőle, mintha élő ember volna, különböző cselekedeteket hajthat végre; az élő emberi érzelmekhez hasonlóan szerethet, megbosszulhat. A hús-vér emberek által lakott föld alatti másik világ, az élő ember lelkének a vándorútja a valóság egy más világában, a síri túlvilágban lakozó, ill. az égbe szárnyaló lélek hiedelme: mindez az emberek egységes világlátásának a része, mely a racionális és az irracionális közös meglétét, egybefonódását, de egyúttal külön létét is természetesnek véli. Ez a fajta látásmód érvényesülhet napjainkban is, különösen az emberi élet végső állomásához kapcsolódó képzetekben, mert az élő embernek halottá, nem létezővé válásának, megszűnésének az elfogadása, elismerése hosszabb ideig tartó folyamatot igényel a hozzátartozók tudatában, s ebben az átmeneti periódusban a túlfeszített pszichikai - tudati - érzelmi megnyilvánulások ezért konkrét megszemélyesítésben, látomásban is megtestesülhetnek. 324
