Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál

A halál es a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál KRUPA ANDRÁS A halál beálltának, a halottak körüli kultusznak napjainkig intenzíven elő hiedelmei gyűjthetők a Bckes megyei szlovákoknál. Hét Békés megyei helységben (Békéscsaba, Kétsoprony, Mezőberény, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Szarvas, Tótkomlós) lakó szlovák nemzetiségnek az emberi elmúláshoz fűződő hagyománya egy szűkebb területét vizsgáljuk. Főként azokat a hiedelmeket dolgozzuk fel, amelyek a halál előjeleivel, a halott utóéletével, elsősorban a hazajáró lélek problematikájával függnek össze. A temetkezési szertartásokról akkor szólunk, ha kapcsolatban vannak tárgykörünkkel. Anyagunk a néphitnek még leginkább élő tradíciója. Ennek ellenére nehezen gyűjthető, mert jellegénél fogva valamennyi hiedelem közül ez a hagyomány az emberi magatartás legegyénibb, legbensőbb világához tartozik. Az c tájon élő szlovákoknak a halállal és a halottal összefüggő hiedelmeiről alig van korábbi forrásunk. A halállal mint az emberi élet végső állomásával ugyan foglalkoztak, de kevés figyelmet fordítottak a halállal és a halottnak a temetést követő „életével" kapcsolatos hiedelmekre. A Békés megyei szlovákok népéletét leíró múlt századi szerzők a kérdésnek főként az egyházi gyakorlatát domborították ki.

1 Századunkban J. Krasnánsky ír le néhány idevágó békéscsabai hiedelmet,

2 az utóbbi időkben pedig R. Zatkonak a magyarországi szlovákok szellemi kultúrájával foglalkozó tanulmánya szolgáltat Békés megyei adalékot.

3 A Békés megyei magyarság néprajzával foglalkozó nagyobb munkák is csupán szórványadatokat közölnek.

4 Szlovák adatközlőink ugyanakkor gyakran hivatkoztak a hiedelemkör magyar, német vagy román azonos, ill. eltérő mozzanataira. Ez teszi lehetővé, hogy a nemzetiségek történelmi együttéléséből fakadó kölcsönhatásokra is utalhassunk.

5 A szlovákok letelepedése Békés megyében több fázisban bonyolódott le. A letelepedéstől kezdődően a mai állapotáig a hiedelem- és szokásgyakorlat alakulását csak feltételezni tudjuk. Tapasztalható, hogy a korábbi településeken inkább továbbél a gyakorlat, különösen ha az illető helység telepítése a múlt század közepéig befejeződött. Pl. Nagybánhegyesen - noha terciális típusú telepes község - jobban megőrizték a hiedelemkör számos elemét, mint a XIX. század utolsó évtizedeiben benépesített Medgyesegyházán. Igaz, hogy Nagybánhegyest olyan nagy lélekszámú és erős tradíciójú község is táplálta, mint Tótkomlós. Medgyesegyházán sem főként a tárgyalt hiedelmeknek az egyén belső világával kapcsolatos elemei, hanem elsősorban a helyi hagyomány történetiségét igénylők hiányoznak (pl. a temetővel összefüggők). A városiasodás a hiedelmek számtalan elemét elsöpörte. Békéscsabán és Szarvason megfigyelhető, hogy egyes ritusok mai ismerete már hiányzik, ugyanakkor a környező községekben még megőrződtek. Pl. Kétsoprony katolikus lakói megőrizték az archaikusabb hagyományt, bár a község kapcsolata soha sem szakadt meg Békéscsabával (s az itt lakó kato322