Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason

Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason SZŰCS LAJOS GYULA 25 evvel ezelőtt rakták le alapjait a szarvasi Holt-Körös festői környezeteben az ország egyetlen haltenyésztési kutató intézetének, amely azóta nemcsak a hazai haltenyésztés ügyét szolgálja, hanem nemzetközileg is elismert kutatómunkát folytat. A helyválasztás szerencsés volt, mert Szarvas a Körösvölgy egységes zárt vízrendszeréhez tartozik, változatos éghajlata, talajviszonya és vízi világa kedvező a haltenyésztési kutatások számára. Az intézet mai tevékenysége szerves része annak a 15 éves fejlesztési koncepciónak, amelyet 1976-1990 közötti időszakra dolgoztak ki a magyar haltcnyésztés fellendítésére. Fő feladatuk a magyar halgazdálkodás fejlesztésének kutatása. A IV. ötéves terv időszakára tervezett kutatási feladatokat az intézet teljesítette. Az eredmények különösen kicmelkedőek a halhúshozam vonatkozásában (2000-3500 kg/ha). Ez közvetlenül támogatja azt a célkitűzést, amely hazánkban 1980-ra az egy főre eső halhús-fogyasztást 5 kg-ra tervezi felmelni. Két és félszeres növekedést jelent ez a korábbi évek halhús fogyasztásához mérten. Évi halhústermésünket 200 ezer mázsáról 500 ezer mázsára szeretnénk növelni, mivel ehez megvan az adottságunk. A hosszútávú és nagyarányú öntözésfejlesztési program újabb tógazdaságok vízellátását oldja meg, így az egyébként nehezen hasznosítható, gyenge minőségű szikes területek bekapcsolásával bővülhet a halastavi haltenyésztés. Az intézet szaktanácsadó tevékenységén keresztül a kutatási eredmények eljutottak a tógazdaságokba és kedvezően éreztették hatásukat a termelésben. Az új módszerek terjedése nyomán 1971-től kezdődően országosan nőtt az 1 hektár tófelületéről nyert halhúshozam. Az intézet feladatköre a halhústermelés mennyiségi és minőségi fejlesztésére irányuló komplex kutatás. A kutatómunkát behatároló célparaméterek konkretizálása a Tudományos Tanács szakembereinek közreműködésével történik. Fontos szerepe van a kutatás mellett a heltenyésztési szakemberek képzésében is. Ezért szoros együttműködés épült ki a szarvasi mezőgazdasági főiskolával, ahol az intézet kutatóinak közreműködésével évek óta eredményesen folyik a haltenyésztés fiatal nemzedékének nevelése. A jubileum alkalmából ismertetem az intézet kialakulását, fejlődését és elért eredményeit. Az intézet kialakulásának rövid története A haltenyésztési kutatás 1953-ban egy 6 hektáros területen indult meg az akkori Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet támogatásával, „A rizstelepek halas hasznosításának kutatása" témában, 4 szakember irányításával. 305