Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason

Ez a tórendszer harminc 100 m

2-es, húsz 1800 m

2-es és húsz különböző méretű tóból állott. A víztároló tó volt a legnagyobb (0,6 ha), amelyet a Holt-Körösből láttak cl vízzel, majd innen zsilipek és egyéb műtárgyak segítségével gravitációsan vezették a vizet a kísérleti tavakba. A tavak megépülése után azonnal megkezdődött a kísérletezés nemes tükörponttyal és meglepő eredményhez vezetett. Az 5 hónapos tenyészidő alatt az átlagos súlygyarapodás 550 gramm volt, de sok hal jóval magasabb súlyt is elért, a legnagyobb 1,2 kg-ot. 1958-ban a telepet átvette a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet halászati osztálya és Kísérleti Halastavak néven üzemeltette 1968-ig. Ennek az új létesítménynek Szalay Mihály lett a vezetője, aki húsz éven át, 1974-ben bekövetkezett haláláig a többször átszervezett kutatóbázis irányítója volt. 1957-Ó1 között a terület 333 kat. h-ra, a dolgozók száma pedig 71 főre növekedett. Ekkor már két tudományos kutató is tevékenykedett. Erre az időszakra legjellemzőbb a kísérleti tavak és a termálvizet szolgáltató kút létesítése. A kutatómunka gerincét pedig a tófenék váltógazdálkodási módszereinek vizsgálata képezte. A terület tovább növekedett a városi tanács tartalékföldjéből és a rózsási gazdaság által átadott területből. (1. ábra) Összességében ez 390 ha földterület volt „Horvát-pusztán" és 368 ha a Hármas-Körös partján elterülő „Iskola-földön". (2. és 3. ábra) Az intézet központja mentén húzódó Körös-holtágból 42 ha nagyságú folyószakaszt is a kutatás szolgálatába állítottak, az országban lévő holtágak intenzív hasznosításának vizsgálatára. Ezt a Körös-holtágat a „Viharsarok" Halászati Szövetkezet kutatási célokra engedte át a Kísérleti Tógazdaságnak. 1967-ben a Kísérleti Halastavak területe már 696 ha volt és 220 fővel működött. Mai területe művelési áganként a következő: Művelési ág Központ ha Iskola-föld ha Horvát-puszta ha Összesen ha Szántó 5 168,5 117,5 291 Rét 4 4.0 — 8 Halastó 2 117,0 164,0 283 Holtág intenzív 38 38 Holtág extenzív 4 4 Fanét 27 78,5 108,5 214 Összesen 80 368,0 390,0 838,0 1969. január i-től kezdődően „Haltenyésztési Kutatóállomás" néven önálló intézetté vált és a vezetője igazgatói címet kapott. Az új intézet „A halhústermelés fejlesztésének kutatása" című program vezetője lett. Ezzel az intézkedéssel a téma kutatása egy kézbe került. A dolgozók létszáma ekkor már elérte a 250 főt. 1975-ben ismét átszervezésre került sor, melynek eredményeként jött létre a mai Haltenyésztési Kutató Intézet (HAKI). Elére fiatal igazgató került dr. Müller Ferenc személyében, aki 1961 óta az intézetnél dolgozik és kutatási témájában széles körű elismerést szerzett. 306