Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szekeres István: Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig

A foglalkoztatási szerkezet alakulása (%) i960 és 1975 között Ágazat i960 1970 1975 Ipar + építőipar 18,0 32,0 35,3 Mezőgazdaság 62,3 44,2 36,6 Tercier ágazatok 19,7 23,8 28,1 A munkaerőforrás csökkenéséhez jelentősen hozzájárult az idős aktív keresők számának mérséklődése. A hatvanas években a munkaképes koron túliak foglalkoztatása a mezőgazdaságban általános volt, de a hetvenes évek elején, a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális idő megszerzése után, egyre több idős aktív kereső nem vállalta a további foglalkoztatást. A megye jelentős ipari fejlesztése - az iparban foglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése mellett - azt is eredményezte, hogy a korábban munkaképes korú eltartottak (háztartásbeliek) közül egyre többen kapcsolódtak be a társadalmi termelésbe, és ezzel párhuzamosan jelentős számú munkaerő áramlott át a mezőgazdaságból az iparba. A területés iparfejlesztés kedvező hatásaként értékelhető, hogy a megyéből más megyébe ingázók száma, illetve az ingázási veszteség egyre mérséklődött; a megyei munkahelyek egyre bővülő száma jelentős munkaerőt csalt vissza a megyébe. A demográfiai tényezők várható alakulása 1990-ig A népesség-előreszámítások realitása mindig attól függ, hogy az alapul szolgáló feltételezések hogyan valósulnak meg. A halálozások számának előrebecslése kevesebb problémát okoz, mint a születések várható számának meghatározása, mert a halandóság terén nagyobb változások nem valószínűek. A termékenység előrebecslése viszont lényegesen nehezebb, mert számos olyan társadalmi, gazdasági és pszichológiai tényezőn alapszik, amelyeknek jövőbeni hatásai nem láthatók előre, ugyanakkor a születések számának az alakulása jóval nagyobb szerepet játszik a népesség számának és korösszetételének alakításában, mint a halandóság. A másik figyelembeveendő tényező a vándorlási mozgalom. Míg az országos előreszámításoknál a vándorlások szerepe elhanyagolható, addig a megyei népességszám előrebecslésénél a vándorlási mozgalom hatása elsőrendűvé válik, a népességszám és a korösszetétel kialakításában tapasztalható súlya meghaladja a termékenységét is. A vándorlások számának jövőbeni alakulása azonban annyira bizonytalan, hogy az ilyenirányú becslések teljesen hipotetikusak. A születések számának alakulására több tényező - közvetlenül, vagy közvetve - hat, melyeket figyelembe kell venni az előreszámításoknál. A legfontosabbak a következők: - a szülőképes korú nők (15-49 év) számának alakulása, ezen belül különös tekintettel a 20-24 és 25-29 éves korcsoportokra; - szociálpolitikai tényezők; - a nők gazdasági aktivitása, iskolai végzettsége; - „gycrmekcentrikus" szemlélet alakulása. 297