Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szekeres István: Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig
Alapvetően a fenti tényezők határozzák meg a születések számának időszakonkénti ingadozását, hullámzását. Mint már említettem, a születések számának alakulását nehéz prognosztizálni, mert szemléleti, anyagi és erkölcsi tényezők sokasága eltérítheti azoktól az értékektől, amelyeket csak számok, tendenciák alapján határozhatunk meg. A születések számát befolyásoló tényezők közül legnagyobb szerepe a szülőképes korban lévő nők számának és kormegoszlásának van. Az elmúlt időszak tendenciája alapján megállapítható, hogy a fiatalabb korcsoportokba tartozó nőknél növekszik a szülések száma (a szülő nők átlagkora csökkent) és 1975-ben az összes élvcszületések 42,1%-a 20-24 éves és 27,3%-a 25-29 éves nőtől származik. Ezeket az arányokat tartósnak lehet tekinteni hosszabb távon is, és az összes szülések mintegy 70%-át e két korcsoport fogja biztosítani. A szülőképes korú nők számának várható alakulása (1000 fő) Korcsoport 1975 1980 1985 1990 15 — 19 éves 14,7 13,4 13,4 15.3 20—24 eves 17,7 14,5 13,2 13,3 25—29 eves 14.5 17,4 14.3 13,1 30-39 éves 28,0 27,6 3i,i 31.3 40—49 éves 29,7 28,6 28,3 28,7 20—29 eves összesen 32,2 3i,9 27.5 26,4 15—49 éves mindösszesen 104,6 101,5 100,3 101,7 A szülőképes korú nők korösszetétele - a jelenlegi elég kedvező helyzethez viszonyítva 1990-ig kedvezőtlenül alakul, mivel a legtermékenyebb női korosztályok (a 20-24 és 25-29 éves) abszolút száma csökken, amely a születések számának alakulását negatívan érinti, eléggé döntő mértékben. A születések számának alakulását befolyásolja a nők gazdasági aktivitása, iskolai végzettsége is. Megyénkben a női foglalkoztatás színvonala jelenleg is közel van a lehetséges maximumhoz (különösen a legtermékenyebb korcsoportokban). Csak a megye perifériális körzeteiben (szeghalmi és mezőkovácsházi járás) van reálisan munkába vonható női munkaerő-tartalék. Ez annyiban lényeges, hogy a gazdasági aktivitás emelkedése általában csökkenti a termékenységet, a születések számát. Ugyancsak kimutatható összefüggés van az iskolai végzettség és a szülési szándék között, vagyis általában magasabb iskolai végzettséghez alacsonyabb termékenység párosul. Hosszú távon e két tényező - ha kismértékben is negatívan befolyásolhatja a születések számának alakulását. A születések számának alakulására hat a társadalomban, a családban kialakult szubjektív szemlélet, megítélés változása is. Közismert, hogy évtizedekkel ezelőtt a családon belüli sok gyermek voltjellemző. Később a családi értékítélet szerint „ideálisnak" tartott családnagyság egyre csökkent, sőt egyes területeken meghatározott időben „az egy gyermek" szemlélet vált uralkodóvá, így a lakosság „újratermelése" is veszélybe került. A korábbiakhoz képest napjainkban már egészségesebb megítélés alakult ki a családnagyságot illetően, alapvetően - az adatok tanulsága szerint - jelenleg a kétgyermekes család tekinthető leggyakoribbnak, „ideálisnak". Ez a szemlélet azonban a lakosság „újratermelését" minimálisan sem biztosítja, ezért továbbra is fokozni kell egy gyermekcentrikusabb nézet propagálását, amely a háromgyermekes családot tartja ideálisnak. A hosszútávú időszakban 298
