Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Beszédes József és a Körös-vidék

6. kép. Zsilip a Malom-csatornán A Malom-csatorna Bár Beszédes legnagyobb szabású - megvalósult - terve a Sárvíz szabályozás volt, mégis - O maga és méltatói is vízépítési elvei legsikeresebb igazolásának a Fehér-Körös Malom-csatornáját tekintették. Külvízgyűjtő és öntözőcsatorna, valamint iparcsatorna is egyben, s ugyanakkor része volt a FehérKörös árvízi szabályozásának is. Igazi komplex vízi-létesítmény, mely az első ilyen jellegű építmény volt a Kárpát-medencében. Arad vármegye megbízából készítette el Beszédes a Fehér-Körös Arad megyei szakaszának árvízi szabályozási tervét. Tervében meder átmetszések, árvédelmi töltésépítések szerepeltek A munkálatok során, melyek Boros-Sebes és Békés megye határai közti szakaszra terjedtek, 81 átmetszést létesített, összesen 63288 fm hosszban és 12 nagyobb átvágást töltött át. A folyó eredeti 118,429 111 hosszát 38529 m-el rövidítette meg. Ugyanakkor töltéseket is épített, éspedig a balparton a Csiger torkolattól, a jobbparton pedig Bokszegtől lefelé egészen a megye határáig. Mindenekelőtt azonban a sok vízimalom felszámolását tartotta szükségesnek. Terve az volt, hogy a dombok oldalain vezetve csatornát létesít, s oda telepíti át a vízimalmokat. Az érdekelt birtokosokkal 1833-ban sikerült megalapítania a „József Nádor Malom-csatorna Társulat "-ot. A tásulat tagjai kötelezettséget vállaltak az új Malom-csatorna létesítésére és fenntartására. A malmok víziműveit és a hidakat is az érdekelteknek kellett fenntartani. Nagy harcot kellett vívnia a társulat megalakításáért. Ezt a harcot Jókai is megörökítette útirajzaiban. A Társulati alapszerződést 1833-ban kötötték meg, majd 1892-ben újították fel. A Társulati költség hozzájárulást 1843-ban, tehát a csatorna elkészültekor malomhelyenként állapították meg A malomhelyek a következők: buttyini I. és II. berzai, algyesti, monyorói, bokszegi, rovinai, borosjenői, gyarmati, szöllősi, fazekasvarsándi, nadabi, székudvari, siklói és nagypéti malmok. A felépült malmok több emeletes téglaépületek (2. kép) melyek még ma is igen jó állapotban vannak. A csatorna az épületek közepe alatt halad át, s a vízikerék az épületen belül volt elhelyezve. Ma már a vízikerekek hiányoznak, a malmokat leszerelték, s többnyire villannyal hajtott darálók működnek itt, az épületeket pedig raktáraknak használják. 239