Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zsigmond Gábor: Botanika és társadalombölcselet Tessedik Sámuel munkásságában

Botanika és társadalombölcselet Tessedik Sámuel munkásságában ZSIGMOND GÁBOR Tessedik Sámuel fő munkája „A paraszt ember Magyarországban micsoda és mi lehetne, egy jó rendbe szedett falunak rajzolatjával egyetemben" címmel Széchenyi Ferenc támogatásávaljelenik meg 1786-ban magyar fordításban (két évvel a német kiadás után). A könyv egyik helyén Tessedik a következőképpen határozza meg célkitűzését: „Valamint minden magános és igen különféle betegségek ellen nincsen egy közönséges orvosság, úgy egy közönséges rendelés is az országnak minden tartományaiban uralkodó rosszat és szűkölködéseket el nem háríthatja. Az ily régi nyavalyák sokkal nagyobb erőt vettek, hogysem azokat egy vagy más mód által tökéletesen meg lehessen gyógyítani. Mélyebben feküsznek gyökerei, hogysem azokat közönséges emelőfával fundamentomiból ki lehetne szaggatni. A közönséges rendelések sokszor csak tetszető módok, melyek a nagyobb károkat rövid ideig megakadályozhatják és tartóztatják, (ezek is gyakorta elkerülhetetlenül szükségesek és hasznosak) de a rossznak vad gyökere mindenkor bennmarad, és rövid időre egy vadvessző helyett, több nevelkedik és a tőke (a község) szenved mindenkor ezáltal. Hogy a rossz mind gyökerestől együtt fundamentomból kiiktatódjék, tehát a vadvesszőket lehetőképpen haszonra kell fordítani, azokat a faoskolai rendbe ültetni, gondjokat viselni, mesterség és szorgalmatosság által természetek szerént hasznos gyümölcsfákká nevelni. Ilyenképpen, úgy tetszik nékem, lehetne és kellenék a községnek ily kártékony vadvesszeit a jó egyetértő rendtartás által oly haszonra fordítani, hogy a helységbéli legjobb rend által a rendetlenség további káros kihajtásának valóban eleje vétetődnék, és a rossz elháríttatnék minekelőtte az felnőne..." (kiemelések tőlem - Zs. G.)

1 A programnak tekinthető okfejtés két fő gondolati síkon halad. Az első az „uralkodó rossz és szükség" elterjedtségével függ össze: Tessedik ugyanis azt vallja, hogy az országos jellegű politikai, gazdasági és morális bajok általános érvénye, általános fellépése nem a bajok okainak egyöntetűségéből, egyszerűségéből fakad. Tehát az okozat általános jellegéből nem következik az okok általánossága. Ennek a felismerésnek nemcsak tudományos jelentősége van, hanem politikai is, azaz a politikai intézkedéseknek a bajok okainál kell kezdődniük. Ezért a vizsgálatoknak és a rájuk támaszkodó megoldásoknak az országos szintről el kell jutniuk a „tőkéig", a legkisebb önálló egységig, a községhez, majd azon belül magához az emberhez. Tessedik ugyanakkor világosan leszögezi - ez lesz a másik gondolati sík - hogy az országos mérettől a községig, sőt az emberig haladva, nem tartható fenn ugyanaz a szemléleti mód, ugyanaz elméleti és módszertani eszköztár. Az idézetben kiemelt szavak szemléletesen mutatják álláspontját. Az országos bajokról szólva Tessedik betegséget említ, ennek gyógyítási lehetőségeit vizsgálja, megállapítva, hogy az országos baj több krónikus betegség együttese, ezért nem válik be egyetlen gyógymód. Az országos baj közvetlen okait kutatva Tessedik az orvosi szemléletet botanikaira váltja, így jut cl a rossz gyökeréig. Itt már - újabb lépéssel - gazdasági szempontot, a hasznot helyezi előtérbe. A kérdés 202