Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Cserei Attila: A marxizmus-leninizmus, mint a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés elméleti alapja

országok közeledésének, együttműködésük mélyülésének egyik legfontosabb tényezőjét, amely hozzájárul olyan politikai és erkölcsi tulajdonságok kialakításához, amelyek minden egyes ember tetteiben e közeledési folyamat gyorsítójaként jelennek meg. Az a rendkívül fontos, kívülről ható tényező is indokolja ez irányú munkánk erősítését, hogy a burzsoá ideológia, az antikommunizmus - felhasználva Magyarország földrajzi elhelyezkedését, hagyományait - továbbra is elsőrendű fegyverként használja fel nemzeti érdekeink és pártunk politikája ellen a nacionalizmust. A nacionalizmus maradványai a tudatban, a nacionalista előítéletek, bármilyen formában is jelentkeznek, akadályozzák a társadalmi haladást, gátolják a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméinek terjedését. Ezért a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában is a párt ideológiai tevékenységének szükségszerű része a nacionalista nézetek, előítéletek minden formája elleni határozott eszmei harc. Hazánkban a magántulajdon és a kizsákmányoló osztályok felszámolása következtében a nacionalizmus nem rendelkezik társadalmi - gazdasági gyökerekkel, mégis megtalálhatjuk a nacionalista gondolkodásra utaló jelenségek különböző formáit. Az, hogy a munkásosztály tudományos világnézete uralkodó helyzetben van társadalmunkban, nem jelenti ennek az ideológiának a jelenlétét minden ember tudatában, és nem jelenti azt sem, hogy a szocialista hazafiság és internacionlaizmus elvei minden ember fellépésének, véleményalkotásának irányítójává váltak már. Sok esetben még ezeknek az elveknek eredményes elsajátítása sem eredményezi a nacionalista előítéletektől való teljes megszabadulást. A szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés konkrét megalapozása tehát előfeltételezi az emberek tudatában esetenként még élő nacionalizmus okainak vizsgálatát, azoknak a feltételeknek a felderítését, melyek elősegítik a nacionalizmus néhány jelenségének megmaradását. Közismert, hogy a nacionalizmus, mint ideológia a társadalmi élet valamennyi jelenségét olyan nemzetfelfogás nézőpontjából tükrözi, amely a nemzetet örök, változatlan, az anyagi viszonyok fejlődésétől független, eszmei lényegként képzeli el. E mögött az idealista felfogás mögött félreérthetetlenül kirajzolódik a burzsoázia osztályérdeke. A nacionalizmus fő funkciója az osztályharc tagadása, a nemzet történetének belső konfliktusoktól mentes magyarázatára való törekvés, osztálybéke látszatának kialakítása a kapitalista társadalomban. A burzsoá nacionalizmus lényege tehát a nemzeti elszakítása a társadalmitól, a nemzeti faktor abszolutizálása, a nemzeti kérdés osztálytartalomtól mentes felfogása.

4 A burzsoá ideológusok ma is igyekeznek a nacionalizmus osztálymeghatározottságát elfedni. A szocialista országokban időnként tapasztalható nacionalista jelenségekből azt a következtetést próbálják levonni, hogy a nemzetek közötti konfliktusok nem a társadalmi viszonyok megváltoztatásával tűnnek el, hanem a tudományos - technikai forradalom hatására kialakuló ún. „egységes ipari társadalom" körülményei között.

5 A nacionalizmus megjelenési formáját tekintve sokféle. Ezért nem lehet sikeresen fellépni a nacionalista nézetek ellen, ha nem ismerjük keletkezésük általános törvényszerűségei mellett jelenlegi megjelenési formáinak specifikus, konkrét okait.

6 A nacionalizmus, mint szociálpszichológiai jelenség, a többi nemzet képviselőivel szembeni bizalmatlanság érzését foglalja magában. A nemzeti kizárólagosság érzése eredményezi az ellenszenvet a saját nemzeten kívül keletkezett különböző jelenségekkel kapcsolatban: a többi nép eredményeinek kisebbítését, leértékelését és a saját nemzettel kapcsolatos felértékelő előítéletek kialakulását. Ezek az érzelmek képezik az alapját a nacionalista ideológia elfogadásának.

7 Gyakran előfordul még ma is, hogy nemzetünk képességeinek, adottságainak idealizálása miatt eredményeinket csak nemzeti sikerként, a többi szocialista ország együttműködésétől 195