Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csipes Antal: Sporthorgászat a Körösök vidékén
A halászok és a sporthorgászok érdekei egyeztetése legszerencsésebb módjának az kínálkozott, hogy bizonyos vízterületek kizárólagos horgászkezelésbe kerüljenek. Ennek a megoldásnak indokoltságát a fogási eredmények területi megoszlása is alátámasztotta, hiszen 1972-ben az ország horgászható vízterületének mindössze 8%-a volt a horgászok kezelésében, és ezen a kis területen esett az országos horgászzsákmány 53%-a. 1 1 Mindezek alapján, különös tekintettel a sporthorgászok létszámának rohamos növekedésére, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az évtizedes halász-horgász vita rendezésére vállalkozott, amikor mintegy 310 hektár vízterület horgászkezelésbe adását javasolta. 1 2 Ennek eredményeként 1975. július 26-án dr. Soós Gábor államtitkár értesítette a Magyar Országos Horgász Szövetséget, hogy 1976. január i-i hatállyal a Körös vidéki horgászati lehetőségek fejlesztése érdekében bizonyos vízterületeken visszavonja a halászati jog gyakorlását a Viharsarok Halászati Termelőszövetkezettől. A határozat szerint horgászkezelésbe kerültek az alábbi vizek: Fekete-Körös teljes magyarországi szakasza Danzug-holtág Kettős- és Sebes-Körös a torkolataik előtti Félhalmi-holtág l-l km-es szakasza Lászlófalvi-holtág Hármas-Körös a 40. folyamkilométertől Bodzászugi-holtág a 61,3 folyamkilométerig és Orosháza-Gyopárosi tavak a 79. folyamkilométertől Gyulai városi tavak az összefolyásig terjedő szakasza Ligeti-holtág (Köröstarcsa) Sirató-holtág (Gyoma) Kákafoki- és Siratói-holtág E döntés jelentősége nemcsak az, hogy a fenti vizeken biztosítja a zavartalan horgászatot, hanem ezen túlmenően a horgász egyesületeknek lehetősége nyílt a célszerű halgazdálkodás kialakítására. Ennek keretében megoldják majd a növényevő halak segítségével az elhínárosodott, náddal túlzottan benőtt vizek kitisztítását, átgondolt telepítésekkel kialakítják és tartósan fenntartják a békés és a ragadozó halak helyes arányát. A vizek partján üdülőket, horgásztanyákat, csónakkikötőket létesítenek, elősegítve mindezzel a sporthorgászat egyre kulturáltabb körülmények között történő folytstását, s ugyanakkor jelentős természet- és környezetvédelmi feladatokat is megoldanak. Befejezésül szeretnénk leszögezni, hogy bár a horgászat látszólag a magányt kedvelő emberek szórakozása, a fentiekből következően társadalmi ügy is. Olyan mozgalom, amelynek keretében országos szervezettséggel, a legkülönfélébb szervek segítségével sikerül biztosítani hogy a dolgozó emberek szabad idejükben a természet zavartalan csendjében, nyugalmában találjanak hasznos, tevékeny, nemes szórakozást. JEGYZETEK 1. Kácsor László: Horgászösvényeken, Bp. iy66. 5. 2. Magyar Horgász, 1975. 9. szám, 196. 3. Pintér Károly: A horgászat a „pihenéselmclet" szemszögéből, Magyar Horgász, 1975. szám, 113. 4. Keszei Károly: Könnyű a horgászoknak? Magyar Horgász, 1975. 1. szám, 4. 5. Holly Iván: A számok tükrében, Horgászat 1973 (évkönyv) 156. 6. A Magyar Országos Horgász Szövetség Körösvidéki Intéző Bizottságának adatai alapján (kézirat). Az itt közölt adatok az öcsödi és mezőtúri horgászegyesületek tagjait is tartalmazzák. Ennek kapcsán {szeretnék köszönetet mondani Szulimán Ákosnak, az Intéző Bizottság tagjának, aki ezeket az adatokat volt szíves rendelkezésemre bocsátani. 7. Ugyanott 8. Dobrai Lajos: A horgászsport helyzete és a fejlesztési elképzelések, Halászat, 1976. 3. szám, 65. 9. Horgászat 1975 (évkönyv), 32-33. 10. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, Magyar Horgász, 1975. 8. szám, 182. ír. Páskándy János: Gazdálkodás a horgászvizeken, Horgászat, 1974 (évkönyv), 87. 12. A MOHOSZ közgyűlésének munkájából, Magyar Horgász, r97j. 6. szám, 136. 135
