Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csipes Antal: Sporthorgászat a Körösök vidékén

Helyezés Súly kg Horgász neve és lakóhelye Vízterület Fogás ideje 2. 70,90 Hegedűs Tibor Hármas-Körös Endrőd 5. 62,50 Csapó Imre Gyoma 6. 57,50 Szilágyi Lajos Gyoma 7. 57,00 Orvos Pál 8. 56,00 Jancsók György Hármas-Körös 9. 53,40 Skoperda József Hármas-Körös Hármas-Körös Hármas-Körös 1969. VIII. 15. i960. IX. 29. 1973- V. 9. Hármas-Körös 1972. VII. 9. 1967. VII. 9. 1972. Jelentős még a fentieken kívül a tiszta vizet kedvelő süllő fogása, természetesen ebben is a Hármas­Körös viszi el a pálmát. Az országos rekordlistán két gyönyörű süllő és legyőzője szerepel az első tíz helyezett között: 8. 9,00 Urbancsik Pál Hármas-Körös 1964. Békéscsaba 9. 9,00 Szabó Lajos Hármas-Körös 1967. IX. 6. Gyoma Problémák, nehézségek és azok megoldási lehetőségei Elsősorban a sporthorgászoknak az utóbbi időkben állandóan hangoztatott panaszát, a halállomány egyre nagyobb mértékű csökkenését kell megemlíteni. Ennek a szakemberek véleménye szerint számos oka van, mindenekelőtt a hovatovább országos problémát jelentő vízszennyeződés. Békés megye fo­lyóvizei közül a Sebes-Körös és a Kettős-Körös II. osztályú, a többi I. osztályú tisztaságú. Folyóvizeink halhozama hektáronként 50-260 kg között mozog szennyezetlen víz esetében. Az erősen szennyezett­nek minősített vizekben (IV. oszt.) a kár ioo%-os, a III. osztályúakban mintegy 75%-os a pusztulás, viszont a megmaradó állományban a nemes halak aránya a minimumra csökken. Szerencsére Békés megyében az utóbbi szennyezettségi fokok nem jellemzőek, de vizeink aránylag kisebb mértékű szeny­nyezettsége is érezteti hatását a halállomány lassú csökkenésében. 1 0 Egyes vélemények szerint a Körösök hajdani legendáshírű halgazdagságára káros befolyást gyako­rolnak a duzzasztóművek is. Nem elsősorban amiatt, hogy a halak vonulását gátolják, hanem mert je­lentősen lassítják a víz folyását, amely lassú eliszaposodáshoz vezet. Az utóbbi időkben a horgászok kö­zül éppen ezért egyre többen a folyók helyett az elsősorban keszegfélékben gazdagabb holtágakat kere­sik fel. A sporthorgászat szempontjából sajnálatos, viszont a népgazdasági érdekeket figyelembe véve indokolt volt, hogy a megyénkben működő Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet a holtágakat egyre tökéletesebb módszerekkel rendszeresen lehalászta, a legjobb adottságú holtágakon pedig inten­zív haltenyésztés miatt a horgászatot megtiltotta. Ezek közé az alábbi vizek tartoznak: Peresi-holtág (Endrőd és Mezőtúr határában) Bónom- Sóczó- Templomzug (Endrőd határában) Fűzfás-zug (Endrőd és Gyoma határában) Büngösdi-csatorna (Köröstarcsa, Körösladány) Torzsás-holtág (Gyoma) 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom