Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok Szeghalom határának XVII. századi történetéhez (Kiskároly)
,,Herczegh Antal, ökre 8, lova 3 van. Szeles Pál, fia 1, öregh ötse 1, ökre 20, lova 3 van. Nagy Pál, fia 6, ökre 2 van. Szolga Bálint, ökre 10 van. Babos Mihály, ökre 4 van. Vágynák Rácz-Beszerminybe Baricza Lukács és János öregh nőtelen legények. Inqulini: Nro: 12 Szolgálnak esztendcigh 6 napot. Azonkívül vetésekbül, serésmarhájokbul dezmát adnak." 1 3 Ha az 163 5-1645 közötti 10 év alatt végrehajtott három összeírás adatai alapján megvizsgáljuk a mindhárom összeírásban szereplő jobbágyok jószágállományának az alakulását, a következő képet nyerjük: Herczeg Antalnál a föld megművelésénél legfontosabb igaerő, az ökrök számát tekintve nincsen változás. Mindhárom összeírásban 8 ökre van. Lóállománya viszont erősen ingadozó. Az 1641. évi 10 lóval szemben 1645-ben már csak 3 lova volt. Szeles Prt'/jobbágygazdaságában a 10 év alatt az ökrök száma 8-ról 20-ra szaporodott, ezzel szemben a lovainak száma 10-ről 3-ra csökkent. Babos Mihály ökreinek száma megduplázódott, 163 5-ben még 2 ökre volt, de 1641-től 4 ökröt tartott. Mindössze ez a három jobbágy szerepel az ismertetett három összeírás mindegyikében. Ezeknek a jószágállományát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az alapvető igaerőt figyelembe vé\e összességében növekedés, gyarapodás mutatható ki. A lovak száma erősen csökkenő irányt mutat. Ez azonban az összeírás jellegéből is következhet. A három összeírás közül ugyanis csupán az 1641. évi tekinthető a jobbágyok egész jószágállományát figyelembevevő összeírásnak, a másik kettő csupán azt kívánta feltüntetni és ismertetni a földesúrral, hogy a birtokán élő jobbágy az adott időben milyen igaerővel rendelkezik a föld megműveléséhez. 1645-től nincsen adatunk Károlyra vonatkozóan, de nem sok hírünk van az uradalom egészére vonatkozóan sem. Feltételezésünk szerint nagyobb pusztulások nélkül élhettek egészen az 1658 őszén bekövetkezett nagy tatár pusztításig. 1569 júliusában Borbély Albert udvarbíró Csákynak írt leveléből tárul elénk a pusztítás mértéke az egész uradalom területére nézve. A következőket írja: „... Nadányi Urammal edgyiitt a KeresszegiJószágot Connumeráltattuk (összeszámláltattuk) ...Ezek igen kevesen vágynák Nagyságos Úr, mert az Országhnak az elmúlt ősszeli pusztulásakor kik rabságba vitettek, kik penigh messze bujdosván ez ideig vissza nem jöttek, mégh a connumerátioba valók közül is némelyek nem szállottak mégh ez ideigh haza, hanem itt az környül való falukban nyomorognak. Az kik haza szállottak is, házok helyén hitvány kalibákat csinálván azokban laknak félelemmel. Derekas épülethez kezdeni kedvetlenek lévén maguk számára is..." Azután beszámol az udvarbíró arról, hogy sok a kóborló tolvaj ember. „...tolvajkodások, praedálások miatt... nem csak ők, de mások is csak az ülő madarak formájában vágynák. Könyörögnek is Nagyságodnak, hogy egy kevés ideig mégh jobban mcgtjlepedhetncnck-dcrckas szolgálatokkal ne terheltessenek, mely az Nagyságod kegyelmességében áll..." Ennek a levélnek a végén az említett udvarbíró mellékeli az uradalomra vonatkozó összeírást, mely tartalmazza helységenként a jobbágyok neveit fiaik, ökreik és lovaik számát. Ebben az összeírásban mindössze három helység szerepel. Úgy látszik csupán ezekben maradt, vagy szállott vissza már, néhány jobbágy. Keresszeg, és Apáti mellett - mind a két helyen 2-2 jobbágy maradt - Károlyban találtak 5 jobbágycsaládot. • Ezeknek a nevei a következők: Szolga Bálint, akinek 1 fia van és 5 ökre, Nagy Pál 4 fia van és semmi jószága, Makra Bálint, Makrai Mihály, Eöz János: ezeknek semmi jószáguk nem maradt. E felsorolás után Károlyra vonatkozóan még a következő bejegyzés olvasható: ,,Nagy Pál tatár rabja feleségével, Szeles Pál similiter (hasonlóul) rab feleségével, jönni készül. Verje megh az Isten az kik miatt ezek el pusztultak, és könyörüljön az ártatlan Rabokon." 1 4 E levél alapján megdöbbentő kép tárul elénk a pusztulás mértékéről. Azonban még nem e levélben vázolt helyzet a legmélyebb pont az uradalom és benne Károly falu helyzetében. 1659-ben - éppen az előbb idézett levélre válaszul - a földesúr kedvezményeket biztosít az uradalom területén megszállani akaró szerződött embereknek, de a bizonytalan és veszedelmes körülmények miatt a benépesülés nagyon csekély mértékű. Bizonyára újabb török támadások is ronthatták a helyzetet és a már megtele123
