Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok Szeghalom határának XVII. századi történetéhez (Kiskároly)
pülésre gondolok is újra a bujdosást választották. Legalább is ezt látszik alátámasztani. Szolga Bálintvak, a Csákyak Károlyban lakó örökös jobbágyának, 1662-ben kelt és a földesúrhoz küldött levele. 1659-ben ez a jobbágy még Károlyban volt, tehát a tatár pusztítás után még 5 ökörrel rendelkezvén alkalmas lett volna a termelésre. 1662-ben pedig ezt a levelet írja: „Alázatos szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak. Az Istentől jó egészséget és békességben való meg maradást kívánok. Bujdosó és nyomorult állapotomban találtam megh Nagyságodat ezen alázatos suplicatiom által. Tudom vagyon Nagyságodnak is tudására az mi nyomorult Földünket az Tatár cllensígh el égette, pusztította, kik között az Nagyságod faluját Károlyt mind földig el ígettc, a lakosit el rabolta, annyira, hogy Nagyságodnak az Károlyi jobbágyaiban több énnállamnál nem maradott. Én is csak egyedül egy fejemmel maradván, mind feleségem, gyermekeim el vitte a tatár. Javatskáimban is semmi nem maradott. Az szegín szerződött emberekben is kik az Nagyságod Jószágán laktak, azokban maradott három, de azok is csak imit-amot bujdosnak, én is Ványán nyomorgok. Mivel hogy azért nem akartam s nem is akarom Nagyságodat meghtagadni, az alkalmatossághoz képest levelem által én megkerestem Nagyságodat. Értvén azért Nagyságodék nyomorult állapotomat, kérem Nagyságodat mind Nagyságodnak jövendőbeli kicsiny hasznocskáját s mind penigh az én szegín állapotomat meg szánván kegyelmesen hadjon jó karban, hogy jövendőben ha az Úr Isten boldogétná békességünket kellene a Nagyságod elpusztult Falujába visszaszállani, talán velem együtt több bujdosó szeghíny emberek is oda kezdenének jönni és telepedni. Mellybül Nagyságodnak nem kára, haenm haszna lenne. Mivel, hogy azért immár az Török ez mi Országunkat jobban is el foglalta, nem ismerem, hogy arra való tehetsígiink legyen, hogy Nagyságodnak szolgálhatnánk, hanem pénzt fizetéssel keresnénk Nagyságodnak kedvét, hogy azért azoknak az szeghíny embereknek akaratjok lenne az Nagyságod Telekire Szállani és Telepedni, azoknak bátorságra való oda szállások cs telepedések lehetne, ha nagyságod adna egy credentionalis levelet, ezen levelemet Nagyságodhoz vivő embernek. Az levelet látván jobban vissza mernének menni, hogy ha a Nagyságod leveléből meg érthetnénk, hogy egy egy esztendőre mit kívánjon Nagyságod egy egy szeghíny embertül külön-külön. Kérem az Istenírtis alázatosan Nagyságodat ez kívánságomra Nagyságod választ adjor:. Nagyságodat az Úr Isten éltesse s tartsa megh sokáig egésséges életre. írtam Ványán die 15 febr. ao 1662. Nagyságodnak Szeghíny Jobbággyá Károlyi Szolga Bálint..." A levél hátlapján olvasható a földesúr válasza. Csáky sajnálkozását fejezi ki a falu és a jobbágyok pusztulása felett. A levélírót „Jó Atyámfia Szolga Bálint"-nak nevezi, határozott választ azonban kérdésére nem ad: „Hogy penigh az megh nevezett falun mind Te mind penigh több bujdosóban lévő emberek is meg akarnak telepedni nem ellenzem, sőt akarom, s szabadságot is adok ezen levelem által rea, de hogy most mingyárt meg írhassam külön külön egy egy szegíny embertül mennyi fizetést kívánjak esztendőn által (ha az szokás szerént való szolgálatokban maradni nem lehet) nem cselekedhetem, mindaddig, valamig nem tudósítói, mind te és mind az oda szállandó emberek mitsoda értékekkel lehetnek..." 1 5 Bizonyára létre jött a megállapodás a visszatelepülni akaró emberek és a földesúr között, mert tudjuk, hogy Károly a XVII. században mégegyszer lakott hely lett, mert 1678-ban Thököly kuruc hadai Károlyban szállottak meg egy éjszakára. 1 6 A falunak és lakosainak további sorsáról jelenleg nem tudunk többet. A pusztán maradt falu határát már 1714-ben a körösladányiak használták. Még 1736-ban is ezt olvassuk róla: „...pagum Körös Ladány cum praediis Faas, Mehes et Kis Károly" - tehát teljes egészében Körösladány tartozéka. Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy az 1728. évi Szeghalom helységre vonatkozó adóösszeírás második oldalától kezdve minden oldalon ez a megjegyzés olvasható: „Itt Kis Károly" E megjegyzés értelmezése még bizonytalan, mert vagy azt jelenti, hogy a szeghalmiak, valami okból abban az esztendőben Kiskároly elhagyott faluban laktak, vagy azt, hogy a falu határán termelték azt a gabonát, melyből kilenceddel szolgáltak a földesúrnak. 1 7 Az utóbbi látszik bizonyosnak. 124
