Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Goldman György: Arcos edények és más emberábrázolások Battonyáról

lását, hiszen feltétlenül egyik legkorábbi példányukkal állunk szemben, sőt talán nem alaptalanul tételezzük fel azt sem, hogy kialakulásukat összefüggésbe hozzuk az arcos edények körével. Az antropomorf ábrázolásokhoz tartozik egy újabb lelctcsoport, az emberi lábak ábrázolásai, amelyekből ugyancsak több darabot találtunk a Gödrösökben. Ezek egy része az imént bemutatott antropomorf edényekhez tartozhatott, mások viszont méretüknél, kiképzésüknél fogva mást mutatnak. Felső törésvonaluk dőlésszöge alapján feltételezhetjük, hogy együvé tartoztak, egy plasztika alkotórészei. Hasonló alkotásokat Közép-Európa területeiről ismerünk, ezeknél a felső részen edényt találunk, de a Gödrösök példányai felső részének lapos formája valószínűbbé teszi, hogy nagyobb alapterületű, több lábbal ellátott oltárszerű tárggyal állunk szemben, amilyen például Szegvár-Tűzkövesen is előkerült. Befejezésül az arcos edények hasán esetenként előforduló önálló, bekarcolt emberábrázolásokkal foglalkozunk. Az ismert esetekből kettőnél biztosan a kar alatt, egynél pedig az M ábrázolása alatt látható ilyen. Talán feltételezhetjük, hogy eredetileg szimmetrikusan négyet helyeztek cl egy edényen. Értelmezésüknél egyiket sem kizárva, de egyik mellett sem elkötelezve magunkat, két utat járhatunk be. Az egyik, hogy a négy kis figura egy csoportot alkot, a szertartás egy jelenetét vitték az edényre. Kartartásuk is emellett szólhat, a változatosan le-, illetőleg feltartott karok talán egy tánc jeleneteit ábrázolják. A másik feltételezhető értelmezés az e korszakban elterjedt, kis lapos szobrocskákkal, idolokkal hozható kapcsolatba. Ezek felső részükön átfúrtak, tehát zsinórra felfüggesztve viselhetők voltak, talán éppen nyakban is. így a bekarcolt emberkék ilyen felfüggesztett idolok ábrázolásai lennének. Battonyán, a Gödrösökben egy csaknem teljesen elpusztított lelőhely megmaradt csonkján rövid leletmentést folytattunk, az itt ismertetett leletek innen kerültek elő, mindössze két egykori hulladékgödörből. Emellett nem kevésbé fontos más tárgyakat is találtunk, legfőképpen változatos formájú, díszítésű és festésű kerámiát, kő- és csonteszközökct, dísztárgyakat. A behozott kerámia mennyisége minden várakozásunkat felülmúlta minőségi és mennyiségi tekintetben is. Legnagyobb jelentőségük abban van, hogy a két feltárt gödör - egy igen rövid korszak emléke bőséges sorozatot adott a középső neolitikum típusaiból, így ma már igen pontosan tudjuk részletezni az adott időszak csaknem teljes leletanyagát, tipológiáját. A különleges arcos edények vizsgálata nyomán pedig több-kevesebb betekintést nyerhettünk viseletük, vallási elképzeléseik világába. Ismét csak azon kell elgondolkodnunk, mi mehetett itt veszendőbe, ha ez, a területileg csak szánalmas kis maradék ilyen csodálatos gazdagságot tudott elénk tárni. Boldizsár István: Orosházi tanya I. (Az orosházi Szántó Kovács Múzeum gy űj temeny éből) 105