Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

lás utáni alakulását bemutató fejezetet Krajkó Gyula írta. Az összegzés fényt vet az azóta elért fejlődésre, de a problémák, a megoldandó gondok is helyet kaptak benne. A megye egyes ipari termékek előállításában kimagasló eredményeket ért el. így 1973-ban a megye földgáz termelése az országosból 16,7%-kal részesedett, de itt állították elő az égetett tetőcserép felét, az öntött síküveg 70%-át is. A megye azonban így is az iparilag gyengén fejlett megyék közé tartozik, s ez hangsúlyozottan vonatkozik az északi és déli területekre. A népesség elvándorlása csökkenő tendenciát mutat, de éppen az említett térségekben még számottevő munkaerő-felesleg van. Mivel Békés megye hazánk egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, a nyersanyag-orientációjú élelmiszeriparhoz a megye adottságai optimálisak. Az elmúlt évtized gyors fejlődése ellenére a városodás és városiasodás színvonala is alacsony. Sajátos problémákat vet föl a tendenciájában csökkenő, de még mindig magas aránnyal jelenlévő külterületi népesség. A lakás- és kommunális ellátás, az egészségügy és az oktatás terén is számottevő feladatok előtt áll még a megye. A könyv mondanivalóját összesen 100 ábra szemlélteti. Az egyes megyék településhálózatát bemutató térképeken azonban a településhálózat-fejlesztési kategóriák összevontan kerültek ábrázolásra. így még a települések hierarchikus rendjében egymástól távolabb lévő kiemelt és részleges felsőfokú központok is azonos jelet kaptak. A megyék fontosabb létesítményeit bemutató, figurális ábrázolásmóddal élő térképek gyakran hiányosak, pl: Szarvasnál az Öntözési Kutató Intézetre, Békéscsabánál a kórházra, színházra, mozira, Martfűnél a cipőgyárra, vagy Nyírbátornál a Csepel Motorkerékpárgyár által telepített üzemre vonatkozó jelek hiányoznak. A fontosabb létesítmények kiválasztásának szempontját indokolt lett volna közölni. Összességében a kötet helyesen vázolja hazánk, s egyes területeinek három évtizedes fejlődését, s így jó átfogó képet nyerhetünk belőle. E kép minden bizonnyal mélyebb lenne, ha a szerzők jobban támaszkodtak volna a témakörbe vágó, már megjelent, a részletekkel is behatóan foglalkozó szakirodalomra. Értékes könyv a sarkadi Veress-család egyik tagjáról DANKÓIMRE 1976 derekán jelent meg a bukaresti Politikai Könyvkiadó gondozásában Beke György könyve Veress Sándorról (Veress Sándor. Bukarest, 1976. 244 p.). A könyv a Politikai Kiadó Testamentum című sorozatában látott napvilágot, jelezve, hogy mondanivalója testamentum, végrendelet, kincset rejtő hagyaték az utódok számára. Ebben a sorozatban egyfajta példa-életek rajzai jelennek meg, amelyek értékes hagyatékát egyrészt ajánlatos, másrészt szükséges átvennünk, gondoznunk és továbbadnunk. Beke György Veress-könyvével kapcsolatban több érdekes mozzanatra is fel kell figyelnünk. Először is arra, hogy Beke György, a romániai magyar irodalom egyik legmarkánsabb egyénisége, ezúttal népszerű tudományos munkát írt; a tudományos munka minden kellékével, széles körű forrásfeltárással, idézettel, lábjegyzetekkel, stb. Ez azért figyelemre méltó mozzanat, mert Beke sajátos műfajának - a riportnak - minden darabja, akár önmagában áll, akár kötetekbe gyűjtve kerek egésszé formálódik, tágabb értelemben ugyancsak tudományos munka: feltárás, ismeretközlés, összefüggések tisztázása, értékmeghatározás. A különbség csak az, hogy a megszokott műfaj formailag nem tudományos jellegű, míg ez a könyv formailag is, mondhatni, hogy az előírásoknak megfelelően is az. Ez a felismerés tudományos hitelt ad Beke riportjainak, mintegy igazolja észrevéte253