Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

lei, megállapításai, következtetései helyességét, igaz és előremutató voltát. Ez a könyv be enged tekinteni a népszerű író műhelytitkaiba, módszerébe: bizony nagy szorgalommal, következetes kutatással, sok-sok olvasással, utánjárással, anyag- és adatgyűjtéssel készül az íráshoz! Ha figyelembe vesszük, hogy a Beke riportjainak tárgya minden esetben a kisebbségi élet, hogy kérdései sorskérdések, világosan láthatjuk, hogy gondos, állításainak tudományos hitelt biztosító anyag- és adatgyűjtésre, tudományos feltárásra, megismerésre mennyire szüksége van. Beke György Veress-könyvével kapcsolatban a másik figyelemre méltó mozzanat az, hogy az irodalomból-tudományból jól ismert Veress-család egyik tagjáról ír. Egyik olyan, különben nem ismeretlen tagjáról, akinek életét és munkásságát többen is felidézték, de nem ilyen „testamentumozó" céllal, legmagasztosabb haladó hagyományaink egyikévé téve. Beke könyve „Sarkad nagy fiáról", Veress Sándorról (Sarkad, 1828-1884, Bukarest) szól. Veress Sándor Veress Ferenc nagynevű sarkadi református lelkész fia és a történettudományból jól ismert Veress Endre apja volt. A szabadságharcot fiatalon végigharcolva nem adta meg magát, nem tette le a fegyvert, hanem Kossuthtal emigrációba ment. Sokan, mint a 48/49-es keleti emigráció krónikását ismerik. Nem követte mindvégig Kossuthtot, hanem külföldi tanulás, rövid tájékozódás után Bukarestbe ment. Ott telepedett le és vált műveltsége, sokoldalúsága, nemes tenniakarása révén az akkor kibontakozó román gazdasági-, társadalmi- és kulturális élet önzetlen, elismert munkásává, anélkül, hogy magyarságát megtagadta vagy elvesztette volna. Változatos élete, gazdag munkássága példakép a román-magyar testvéri együttélés, együttműködés, kölcsönös megértés számára. Beke György ezt a Veress Sándort mutatja be könyvében gondos kutatás, számos új részlet, adat, szempont felvonultatásával, élvezetesen, élményt nyújtó módon. Könyvében nemcsak a legteljesebb Veress Sándor életrajzot alkotta meg, hanem bemutatja a kort is a maga sajátos változatosságában, a nemzetté váló román nép életének ünnepi és mindennapi részleteit, a társadalmi haladás ott és akkor érvényes tényezőit. Beke Veress Sándornál szinte aligha találhatott volna alkalmasabb embert arra, hogy életén és munkásságán keresztül tudatformáló erővel megmutatható legyen nagy ügyünk, a két nép közös érdekeinek kölcsönös és együttes szolgálata. Külön figyelmet érdemel Beke kiváló munkája számunkra azért is, mert innen, Békésből indult, naggyá, ható tényezővé nőtt emberről írt. Munkája bizonyos vonatkozásban békési helytörténeti feldolgozásnak is vehető. De azért is, mert ahogy írja is, könyve megírásához indítást részben a recenzens két, a Békési Életben megjelent cikke adott (Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez. BÉ. 1973. 3., Sarkad nagy fia: Veress Sándor. BÉ. 1974. 1.). Nagy öröm látni a munkát, amihez egy téglát mi is adtunk. Még nagyobb öröm elismerni, kijelenteni, hogy Beke György Veress Sándorról szóló könyvében irodalmilag maradandót, tudományosan is jelentőset, eszmei-politikai vonatkozásban pedig számottevőt alkotott. Szabó Károly huszonöt levele Haan Lajoshoz Bevezette és összeállította: Lipták Pál A Békés Megyei Könyvtár kiadványa. Békéscsaba, 1976. 31 oldal szöveg, 13 oldal hasonmás SZABÓ FERENC A szülőföld régi adósságának törlesztését kezdte el ezzel az igényesen tervezett, ízléses külsejű, házinyomdájában előállított kiadványával a Megyei Könyvtár. A könyvet dicséretes hozzáértéssel szerkesztő Lipták Pál az általa vezetett intézmény kéziratos anyaga egy 254