Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)

nünket arra, hogy egy igen reprezentáns es nagy népszerűségre számot tartó kötetben kiadjuk a Magyar Titokzatos Elbeszélőket, a misztikusokat. A névsorban a következő nevek szerepelnek: Babits Mihály, Bálint Aladár, Cholnoky Viktor, Cholnoky László, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Színi Gyula, Laezkó Géza, Tabéry Géza, Turcsányi Elek, Szomory Dezső, Újhelyi Nándor. Tetszik-e Önnek a terv? Elküldjiik-e a kötetet? - Igaz híve: Kosztolányi Dezső. A névsoron esetleg változtatunk. 13 novellát akarunk kiadni. Kérjük becses válaszát postafordultával."

2

2 Nem véletlen Kosztolányi témajavaslata. Különösen az első mű esetében ismerhetünk egy régebbi levelében megfogalmazott nézetére: „...Nincs olyan magyar könyvkiadó, aki a márkájával garantálni tudná egy könyv irodalmi értékét is... Ha egy magyar könyvkiadó egyszer arra a gondolatra jut, hogy tisztes, olcsó és jó könyveket adjon ki, magas irodalmi igényeket támasszon..."

2

3 A magyar misztikus elbeszélések gyűjteményének összeállításában és kiadásában azonban már inkább a korhangulat, a tömegízlés nyomán jelentkező népszerűség, illetve kelendőség vezérelhette Kosztolányit. Kner Imrének mindkét terv tetszett, azonnal vállalkozott a kiadásra. A klasszikus mű és a fordítás szépsége gyors és lelkes munkára ösztönözte a kiadót. Alig néhány hét alatt elkészült a tipografizálással és Divéky József a címlappal:,,... Itt küldöm a Mazcppa címlapot... (4. kép.) Azt hiszem igen csinos kis könyvecske lesz, és aminek különösen örülök, irodalmilag elsőrangú, amit (bocsásson meg az őszinteségemért) az eddigi könyveiről nem lehetett mindig elmondani. Reményiem, hogy meg is marad a klasszikus utcában."

24 Divéky őszinte véleménye elgondolkodtató, ugyanakkor azonban helytálló is. A szépen sikerült Mazeppa kötet fogadtatása egyértelműen elismerő volt, csak dicsérő hangon írtak a könyvről: „...Kosztolányi Dezsőnek, a kiváló költőnek gazdag nyelvtudásról tanúskodó ötvösmunkája a fordítás. Bravúros vcrselési technikája, kristálytiszta rímek és nemes veretű magyarsága elsőrangú munkává teszik ezt a fordítását is..."

2

5 „...A gyönyörű strófák tartalomban, formában mindazt adják, amit a byroni mű..."

26 Sokkal több problémát és munkát jelentett viszont a novellás kötet anyagának összeállítása. A legnagyobb akadályt az okozta, hogy egyes kiadók megtagadták a náluk megjelent novellák közölhetőségét ezért csak az eredeti tervezet többszöri módosításával alakult ki a 16 novellából álló végleges összeállítás. (Babits Mihály, Kabos Ede, Laczkó Géza, Révész Béla, Kaffka Margit, Bálint Aladár, Újhelyi Nándor, Karinthy Frigyes, Színi Gyula, Turcsányi Elek, Szilágyi Géza, Cholnoky László, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Nagy Zoltán egy-egy novellája.) Nem volt nézetazonosság szerkesztő és kiadó között az illusztrátor személyét illetően, ugyanis Knerék ragaszkodtak Divéky József személyéhez, Bálint Aladár viszont másokat ajánlott. Csak többszöri levélváltás után született megegyezés: ,,.. .Divéky? Nem mindenben osztom feltétlen rátermettségéről való jó véleményét, de azért úgy hiszem megfelel. Többek között Gulácsy Lajost, Tichy Gyulát is szeretem de ha Divéky megbízható - all right!..."

2

7 A Kosztolányi Dezső előszavával megjelent válogatás {Éjfél) Bálint Aladár szerkesztői munkáját dicséri, akinek sikerült, a különböző színvonalú és megoldású novellákból egységes koncepciójú összeállítást kialakítania. Ezt igazolja a Nyugat-ban Tóth Árpád tollából megjelent recenzió is: „...Már a világháború kitörése előtti években egyre szaporodó 312