Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)
számmal jelentek meg a budapesti könyvkereskedések újdonságai közt a mindenféle kísértethistóriák, fantasztikus és borzalmas történetek. Nagyobbára nemet import volt az... Tény, hogy a közönség kapkodja az effajta könyveket, s így eléggé nem becsülhető az olyan vállalkozás, mely a jót válogatja össze a borzalmak irodalmából... Ez a kötet csupa jó színvonalú novellát tartalmaz, de maga a misztikum, a kísérteti vonás meglehetős bágyadtsággal tűnik elő egyéb értékeik gazdag sorából..." 2 8 Ezúttal viszont - úgy tűnik - kevésbé sikerültek Divéky József illusztrációi, - a tipográfiai megoldás azonban most is a szokásos igényességet tükrözte. A magyar misztikus novellák sikere nyomán Kncr Imre felkérte Balázs Bélát, állítana össze egy hasonló jellegű kötetet külföldi írók novelláiból. Balázs Béla hamarosan elkészítette a tematikát, sőt alig két hónap alatt elkészült a kiválasztott művek fordításával, Knerék pedig alig negyedév múlva Kísértethistóriák címmel kiadták a kész antológiát. A Divéky JózseJ tíz illusztrációjával díszített kötetben L. Bulwer, Goethe, E. A. Poe, A. J. Mordtmann, P. Mérimée, N. Gogol, Strindbcrg egy-egy novellája, valamint egy chassidim legenda és egy kínai mese kapott helyet. Ezúttal is kedvező volt a kritikai fogadtatás: „... A külföldi gyűjtemény jóleső szenzációja, hogy napjainkban legdivatosabb s egyszersmind lcgértéktelenebb szerzőitől nem találunk novellát a kötetben. Legnagyobbrészt régi írók nagy gonddal írt elbeszéléseit kapjuk... 29 - írta Tóth Árpád a Nyugat-ban, ez pedig feltétlenül értékes elismerésnek számított. Ebben az évben (1917) két újabb kötettel (Játékok, Halálos fiatalság) folytatódott a Balázs Béla sorozat. A Játékokban szereplő „A fából faragott királyfi" című néma táncjáték (Bartók Bélának ajánlva) és ,,A halász és a hold ezüstje" című bábjáték (ifj. Bartók Bélának ajánlva) közreadásával Knerék jelentős irodalmi értékeket ismertettek meg a magyar olvasóközönséggel. A tartalmi és tipográfiai megoldás színvonalától elmaradtak az illusztráló rajzok. Különösen Bánffy Miklós igénytelen megoldásai keltenek csalódást. - (A fából faragott királyfi); a másik műhöz készített rajzok - Bérén y Róbert munkái-már kifejezőbbek. (5. kép.) Ezúttal nemcsak a kritikusok nyilvánítottak véleményt, hanem a Kncrékkel munkakapcsolatban álló művészek közül is többen megírták észrevételeiket. „...Dicséret és elismerés illeti Knert artisztikus törekvéseiért, nála, az ő hajlandóságában látom lehetőségét - a magyar könyvkultúra viszonyainak javulásával - annak, hogy illusztrációs művészet egyáltalán kifejlődhessék nálunk... Knerék újabb kiadványai egyenesen kényszerítik a többi kiadót hasonló törekvésre..." 3 0 ,,.. .Berény rajzai érdekesek és híven szolgálják a bábjáték céljait, emelik a mesét és sokkal jobban elénk állítják a játék kedvességét, mint a színpad bábjaival, emberi hangjával és dekorációjával... Egy jó művész készsége, groteszk humora szólal meg ezeken a lapokon, egy modern szellemű illusztrátor jelentkezik... E rajzokat különben érdemes összehasonlítani a füzet első darabjával (Bánffy Miklós), amelyből csak úgy dől a műkedvelősködés... 31 „...Berény Róbert a jó szóra érdemes, imponálóan a maga lábán járó, a szövegíró ötleteihez kapcsoltan és saját érvényesüléséért verckvő. Balázs Béla Játékok című könyvének megférő, de egyenjogúságra érdemes vendég-alkotója... Rajzai tematikusak, de mindig többek a mese egyszerű szemléltetésénél. Munkája valóban grafika, egyszerű kifejezésmódja dicséretre biztató.. ," 3 2 Jóval kisebb érdeklődés kísérte a ,,Halálos fiatalság" című Balázs Béla drámát tartalmazó Kner-kiadványt. Ennek elsődleges oka a gyengébb alkotás lehetett, amely nem keltett különösebb visszhangot. 313
