Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Adalékok a Madách-család tragédiájához (1849)

Adalékok a Madách-család tragédiájához (1849) CZEGLÉDI IMRE 1849 tragikus események sorát zúdította a sztregovai Madách családra. Elbukott a szabadság­harc, szeptember végén meghalt Madách Imre öccse, Pál, akit a szabadságharc szolgálatában szerzett tüdőgyulladása vitt sírba, s nem tért vissza erdélyi útjáról Madách Mária, a költő ra­jongva szeretett nővére, aki férje keresésére indult a szabadságharc utolsó napjaiban. Madách Mária második férje, Balogh Károly huszárezredes a szabadságharc utolsó csatáinak egyikében megsebesült, s Hunyad megyében tábori kórházban feküdt. Mária első férjétől szár­mazott 15 éves fiával, Huszár Józseffel, a bécsi Therezianum növendékével s egy inas kíséretében indult el férje keresésére. Férjét megtalálva a világosi fegyverletétel után Nagyvárad felé indul­tak, hogy az orosz parancsnokságnál jelentkezzenek. Útközben Marosszlatinánál rablók támad­ták meg, kincset sejtve a sebesült honvédtisztnél és kíséreténél, s vad kegyetlenséggel lemészá­rolták őket. Csak az inas menekült meg, ő vitte a borzasztó hírt a sztregovai öreg kastélyba. Madách megható versben búcsúzott nővérétől, s a versben már ott találjuk Az ember tragé­diája egyik alapproblémáját: Dc egy emlék van... ...mely kínos nagyon: Hogy a nép, melyért férjed harcra szállt, Melyért vívott, hogy az gyilkolt agyon. A népszabadság eszményképe volt Zord éltetekben a vezérfonal, Azért tűrétek s a sír küszöbén Szakadt az el, hagyott vigasztalan. Ott láttátok, hogy álomkép csak az, Miért szenvedtetek oly hősien, Ott láttátok, hogy aki még csatáz A nép javáért, milyen esztelen. Igen, mert bilincs van sütve a Nép bölcsejére, sorsa szolgaság, Az egyesért van csak teremtve is, Ki önhittel görbedt nyakára hág. •90

Next

/
Oldalképek
Tartalom