Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Adalékok a Madách-család tragédiájához (1849)

Madách tehát ebben a nagyon is személyes élményen alapuló versében már eljutott az egyén és a tömegek kapcsolatának gondolatához, amely Az ember tragédiájának egyik alapproblémája lesz. így válik ez a költeménye irodalomtörténeti jelentőségűvé: „...a népből kiábránduló Madách útja ezzel a költeménnyel kezdődik, s vezet a Tragédián át Mózesig" - írja a költemény jelentőségéről Sőtér István. S ez visz el bennünket annak felismeréséig, hogy Madách Mária halála több volt tragikus eseménynél, több egyéni tragédiánál - olyan tragikus élmény volt, amely - egyéb, ismert körülmények mellett - Madáchot Az ember tragédiájának megírására inspirálta. Ez adja meg a Madách Mária halálával kapcsolatos dokumentumok irodalomtörténeti értékét. A szlatinai tragédiát többen megírták Madách életrajzírói közül. Leghitelesebben Balogh Károly irodalomtörténész jegyezte le, minden bizonnyal a Madách családban meglévő hagyomány alapján. (Balogh Károlynak nagyapja volt a meggyilkolt honvédezredes. Apja a szlatinai tragédia idején még csak egyéves volt, így Madách Mária nem vitte magával az erdélyi útra.)

1 A tragédiára vonatkozó dokumentumok azonban eddig ismeretlenek maradtak. Az utóbbi időben néhány levéltári iratot közöltek 1850-ből, amely a meggyilkoltak személyes holmijaival, értéktárgyai egy részének megkerülésével kapcsolatosak.

2 Most a Békés megyei Levéltárban nyilvánosságra került a Madách Mária meggyilkolásával kapcsolatos iratok egy része. A gyilkosság tényére ugyanis Békésben derült fény, s innen indult cl a nyomozás a tettesek után. • A világosi fegyverletétel után Kmety ezredéből több honvéd érkezett haza az akkor Békés megyei Öcsödre. A honvédek kocsin érkeztek, és feltűnően sok ruhafeleséget hoztak magukkal. Az ügy azonban csak jó egy hónap múlva vált gyanússá a hivatalnak. Vitályos Márton öcsödi jegyző így beszélt erről vallomásában: „Múlt hó elején (valójában augusztus második felében - Cz. I.), azon idő tájt, midőn a magyar sereg lefegyvereztetett, érkeztek haza helységünkbe - s a hírekből hallotta, hogy egy bőrös kocsin s jó két lovon jöttek meg, temérdek drágaságot, ruhaféléket hoztak - voltak hírek, melyek vádolták, voltak, akik mentették a fiúkat. O (Vitályos - Cz. I.) csak akkor vett biztos hírt erről, Iliikor Kerekes hozzáment, a kocsit jó pénzért kínálta elmondván a történetét. 100 váltó Ft-ért megvette a kocsit oly írás mellett, hogy bármikor a tulajdonos v. rokona v. hatóság kívánja, elveheti, ha megtérítik a pénzét. Főleg azért vette meg, mert sajnálkozást érzett a lehető tulajdonos iránt, s feltette, hogy mindent elkövet a tulajdonos kipuhatolására, s a dolog ő általa is került a cs. kir. fő hadi rendőrségi hivatalhoz, s ő adta Káló biztos nyomozása elé, mert vágyott tudni, mi módon jutottak hozzá valóban. Örömmel hallja, hogy nem gyilkoltak, hanem egy őrnagyé volt s a kocsiban talált s kezébe került levél igazolása szerint Huszár József nevű is lehetett. Öcsöd, okt. 15. 849. Vitályos Márton Öcsöd község hites jegyzője

3 Az ügy tehát Vitályos Márton jegyzőtől indult cl, aki tudtára adta Káló József Békés megyei, csendbiztosnak vagy a királyi biztosnak. Békés megye királyi biztosa, Sztachó József ugyanis szeptember 28-ára kirendelte Öcsödre Káló csendbiztost, hogy az ügyben hivatali hatalmánál fogva intézkedjen. •91