Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - LÁTOGATÓBAN - Csende Béla: "Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb." Beszélgetés Gulyás Györggyel

tották, amelynek az volt a külön jellemzője, hogy az ünnepélyen a közös számokat és egy-két reprezentatív műsorszámot a békési elemi iskolásokból alakított iooo tagú kar énekelte. 1939-ben - felbuzdulva az előző év sikerein - már két „Éneklő Ifjúság"-i hangverseny rendezésére került sor. Az egyiket a békési református templomban tartották, itt többek között Liszt Magyar ünnepi dal című művét adták elő orgonakísérettel. Az Iparos Vegyeskar közreműködésével Harmath Artúr 150. zsoltárát orgona és rézfúvós hangszerek kíséretével mutatták be. Ez utóbbi különösen nagy visszhangot váltott ki, hiszen az akkori egyházi presbitérium tagjai nem akarták beengedni a hangos fúvós hangszereket a templomba. Más hangversenyek keretében az iskolák közreműködésével előadták Kerényi György Mátyás király házassága című művét. Ennek a bemutatónak egyik érdekessége volt, hogy a zenekart nagyszámú gyermekkórus helyettesítette. 1940-ben már szabadtéri „Éneklő Ifjúság"-i hangversenyt rendeztek, amelyen 20 énekkar volt jelen. Békés megyén kívül Csongrád és Szolnok megye is képviseltette magát. Nagy kitüntetésnek számított, hogy ezen a hangversenyen a közös éneklést Bárdos Lajos vezényelte. A krónikához tartozik az is, hogy 1939-ben és 1940-ben a békési iskolások énekkara már szerepelt a rádióban is. Az 1000 tagú gyermekkórusból válogatták ki azt a 114 főt, akik az utóbbi rádiószereplés alkalmával külön újdonsággal, Bárdos Lajos Új Zsoltárkánonjának bemutatásával lepte meg a rádióhallgatókat. 1941-ben a békési gimnázium vegyeskarával - ahol óraadó tanár volt - szerepelt a rádióban. . Arról is külön kell megemlékezni, hogy a debreceni évek előtti időszakra, vagyis a békési működésének idejére esett a relatív szolmizáció kipróbálása az elemi iskolákban. Lényegében azokról a bizonyos „Szó-mi" füzetekről van szó, amelyek az indulást, vagyis az alapját képezték a mai relatív szolmizáció iskolai gyakorlatának. A debreceni Dóczy Tanítónőképző Intézetbe kerülésekor székfoglaló előadásának címe „Az énektanítás új útjai Magyarországon" volt. Gulyás György ebben az időben sokszor szerepelt orgonahangversenyeken is, hiszen indulásakor azt tekintette hangszerének. Természetesen mindezek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Debrecenben a Dóczy Tanítónőképző Intézetben békési tapasztalatait gyümölcsözően hasznosítsa az ének-zeneoktatás korszerűsítése, továbbfejlesztése, a kóruskultúra népszerűsítése érdekében. Az ország felszabadítása után Gulyás György Békéscsaba város, illetve Békés község támogatásával olyan tervezetet nyújtott be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, illetve a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének, amely a nép zeneileg tehetséges gyermekei számára a zenei gyermekkor visszaállításával énekes alapon kívánta biztosítani az ének-zenei nevelést. Gulyás 1946-tól 1954-ig Békés-Tarhoson a gyakorlatban bizonyította be a kodályi elképzeléseket. A szerény nyolc esztendő alatt egy sor zenei kiválóságot, ének-zenei szakembert, népművelőt indított útjára az intézmény. A közösségi nevelés területén pedig kiemelkedő eredményeket értek el. Az intézmény megszüntetése után Gulyás György a győri Zeneművészeti Szakiskola igazgatására kapott megbízást, de a Népművelési Minisztérium vezetőinek javaslatára a debreceni szakiskola igazgatói kinevezését fogadta el, mivel az iskola akkor igen sok gonddal és problémával küszködött. A következőkben arra szeretnénk választ kapni, hogy a Békés megyében szerzett sokirányú gazdag tapasztalatokkal végzett debreceni munkáját az illetékesek és Debrecen, illetve Hajdú-Bihar megye elismerte-e? - Gulyás Györgyöt a debreceni Zeneművészeti Szakiskola tanári kara 1954. szeptemberében bizalmatlanul fogadta a Békés-Tarhos megszüntetése után kialakult szituációban. A bizalmat•72