Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - LÁTOGATÓBAN - Csende Béla: "Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb." Beszélgetés Gulyás Györggyel

A békés-tarhosi énekiskola létesítésének 30. évfordulója alkalmából a békési Jantyik Mátyás Múzeumban rendezett kiállítás megnyitóján lanság lényege az volt, hogy féltek Gulyás György szigorától, a tarhosi szellemtől, és mindentől, ami új volt, ami az előbbrehaladás ügyét szolgálta. Debrecen állami és pártvezetése támogatta elképzeléseinek megvalósítását, mégpedig azt, hogy egy új Békés-Tarhost valósítson meg, természetesen más fokon és más körülmények között, figyelembe véve a város zenei hagyományait, az egyetemi ifjúság jelenlétét stb. A szakiskola vezetésének megszilárdításával egyidőben a szakiskola mellett kollégium létesítését tartotta a legfontosabb feladatnak. Az országban máig is csak Debrecenben áll rendelkezésre kollégium a zeneművészeti szakiskola hallgatóinak. A kollégium biztosítása a zenei intézmény mellett Gulyás ars poétikájának lényeges részét képezi, mert csakis így lehetséges a zeneileg tehetséges gyermekek megmentése és nevelése. Hiszen Gulyás ezt a békés-tarhosi tapasztalata alapján nagyon jól tudta, de Tarhos megálmodásakor a beadványában is alaptételként szerepelt a nép zeneileg tehetséges gyermekeinek nevelése-oktatása. Debreceni két évtizedes tevékenysége - amely nem mentes a konfliktusoktól sem (őt is sértették, ő is sértett) az első korszak 1954-től 1957-ig tartott. Ekkor is megszilárdítja a debreceni Zeneművészeti Szakiskola vezetését, alkalmassá teszi az intézményt és a szaktanárokat a korszerű feladatok ellátására. A második korszak 1957-től 1962-ig tehető, amikor már sor kerülhetett a nevelési elvek gyakorlati megvalósítására, annak bebizonyítására, hogy az Alföldön is meg lehet a zenei nevelést magasszínvonalon valósítani. Természetesen szakmai vonatkozásban ehhez jelentős lökést adott 1957. június 27-én maga Kodály Zoltán, aki a debreceni Zeneművészeti Szakiskolához a nevét adta. A harmadik korszak 1962-től 1974-ig, a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tanárképző Tagozata modern épületének átadásáig tart. Ez a korszak 12 esztendőt ölel fel, egyben a leghosszabb •73