Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - KIÁLLÍTÁS - Tábori György: Parasztszoba a békési Jantyik Mátyás Múzeumban

A sublót környéke a legdíszesebb díítve a kemence meleg oldalához, de fontak guzsallyal, gyalogrokkán is a padka végére beépített kuckón ülve. A padkán volt a helye a cserép mosdótálnak és a szappannak is. Szegényebb helyen a mosdótál csak az ágy alatt állt, és belőle a vizet a konyha küszöbéről csak úgy kizúdították az udvarra. A kisebb gyerekek a kemence mögötti sutban játszottak, éjjel gyakran ott is aludtak egy rossz subán vagy szűrön, amit a békési népdal is megörökít: Fiatal a feleségem Húsz unokát hagyott nékem. Kettőt a karomra vettem, Hármat a kuckóba tettem. Hat a padkán citerázik, Kilenc a sutban kártyázik Télen a kis- és a nagymosást is a szobában végezték a kemence mellett. A férfi népség hétszámra nem ült a padkára, nekik nappal a ház körül vagy az istállóban a jószág körül volt a helyük. A kemence torkán egy tányéron száradt a kenyérmag, a kenyérsütéshez való korpáskomló. Az aludttejes köcsögöknek is az volt a helye, és mellettük megfért, jobban mondva megtűrték a meleg helyet szerető macskát is. A kemence tetején, oldalán szárították a kimosott ágyi ruhát, annak a nedvességétől volt olyan fényes a meszelt oldala. A padka nélküli kemence mögött lévő kicsi helyre sokszor berakták a férfiak csizmáit száradni. A szobában általában három ágy állott, mert mindenki csak a saját vackában tudott jól aludni. Módosabb háznál az utca felőli sarokban volt a helye a mennyezetes ágynak, a függönyös ágynak, az ekhós ágynak vagy balgatórium-mk, abban feküdtek össze a szülők. Amíg nem volt gye•66