Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - KIÁLLÍTÁS - Tábori György: Parasztszoba a békési Jantyik Mátyás Múzeumban

A kemence környéké a szoba munkahelye rek az asszony mindig belül feküdt, amikor megjött a gyerek attól az időtől már kívül, a pici pedig lábtúl vagy a bölcsőben aludt. Több gyerek esetében a kisebbek bekerültek az ekhóba. Idővel a család többi tagja részére a szobába még beszuszakoltak egy-két ágyat, egyet minden esetben az ajtó mögé. A függönyös ágy mindig bevetett volt, rajta a használaton kívüli díszpárnákkal, amikből ha csak három volt, akkor elfektették, de ha 4-5 volt, akkor éhükre állították őket. A kiállításon bemutatott felvetett ágy díszpárnáinak színes hímzése a múlt század utolsó harmadában tűnt el a békési párnavégekről, hogy helyet adjon a kevésbé művészi, fehér színű, laposhímzéssel és áttörésekkel készült párnavégeknek. Néha két diitmya is volt az ágyban - az egyik feltétlenül ketrétre hajtva a párnákra feltéve, fehér huzatának széles hímzett csíkjával kifelé fordítva. Egy békési népdal így örökítette meg: Beteg a szeretőm, ágyban fekszik, Slingelt szélű dunnyával takarózik. Kej fel babám, kisangyalom, ha lehet, Mind a két karommal átal ölellek. Az ágy piros színű, fekete mintás terítővel volt letakarva. Az ágy alatt már decemberben ott iilt a tojásokon a kotló, s hogy nyugodtan költhessen, a kosarába kis bögrébe vizet tettek eléje. Az ágy alatt a helye a gazdasszony ünneplő papucsának, és az idősek és betegek részére a fazekas által készített, vásárban vett, nagyméretű éjjeliedénynek. Az ágy alja mindig sárga agyaggal volt bemázolva. •67