Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Az úgynevezett "zugiskolák" Békéscsaba tanyavilágában

Ez volt tehát a zugiskolai tanító fizetése. De vajon ő mivel szolgálta meg azt? Milyen munkát végzett az iskolában vagy egyáltalán a nép körében? Munkája kétirányú volt. Egyrészt hétközna­pokon oktatta a gyermekeket, másrészt vasár- és ünnepnapokon az iskolában összegyűjtötte a környék lakóit és számukra istentiszteletet tartott. 3 0 A zugiskolában tanított tananyag - természetesen - szegényebb volt a városi iskolákénál. Kü­lönösen kezdetben. Az 1850-60-as években kizárólag csak az alapismeretekre szorítkozott, később ezekhez néhány további tantárgy is járult. Az 1877. évben pl. a presbitérium megszabta a tanyai iskolákban tanítandó tananyagot. Ez a következőkből állott: Luther Kiskátéja magyarázat nélkül, bibliai történetek, szentírási mondások, írás, olvasás, számvetés, ezen felül az új mértékegységek megismertetése. Itt lényegében tehát csak három tantárgy szerepelt és pedig a hittan, az írás-olvasás és a számolás. 3 1 Ezzel szemben az 1890/1. tanévben a soprony-tanyai iskolában a tanító már föld­rajzra is oktatta iskolásait, viszont a természetrajz, a fizika és az irodalom oktatásának még csak a nyomait sem találjuk sehol, hacsak nem az olvasókönyv anyagában. Az iskolák tanítási nyelve kezdetben kizárólag a szlovák volt, később a szlovák és a magyar nyelv használata párhuzamos. Ez iskolák tanítóinak minden rátermettsége és igyekezete ellenére is a tanügyi hatóságok a zugiskolák működésével nem voltak, mert nem is lehettek megelégedve, ezért megindították az akciót felszámolásukra, illetve okleveles tanerőket alkalmazó, rendes népiskolákká való kifejleszté­sük érdekében. 5. A zugiskolák felszámolása A magyarországi oktatásügy szempontjából döntő jelentőségű az erre vonatkozó 1868. évi tör­vény. Kimondta a tankötelezettséget, rendezte az oktatás tartalmát, megszabta a népoktatás tárgyi és személyi feltételeit, megerősítette az egyházak eddigi iskolafenntartási jogát. A tankötelezettség kimondásával 12 évvel előztük meg Angliát. Dicséretes dolog. Sajnos a célkitűzés, hogy ti. a nép jelentős tömegének művelődési szintjét az írástudatlanság állapotából a 6. osztályos iskolai műveltség szintjére emelje - túlságosan optimistának bizonyult. A törvény előírásainak betartását majdnem lehetetlenné tette a nevelő- és tanteremhiány. A szükséges tanítói létszámnak a fele hiányzott és még legalább 14 000 tanteremre lett volna szükség. Ha csak a népiskolai törvényben megszabott feltételeknek megfelelő iskolákat vettek volna számításba, a tanköteles gyermekeknek csak egy­negyedejárhatott volna iskolába 3 3. Az országszerte elburjánzott s még a törvény meghozatala után is jó ideig létezett zugiskolák működtetése tehát nem kizárólag a hanyagság vagy meg nem értés számlájára írandó, hanem létüket a körülmények igazolták. Az állam mégis elég hamar megindí­totta a zugiskolák felszámolását célzó akcióját. Békéscsabán is. Bánhegyi István, Békés vármegye kir. tanfelügyelője 1881. március 3-án levélben szólította fel a békéscsabai evangélikus egyházat, hogy a nevelés-tanítással foglalkozni nem hivatott, oklevél nélküli tanyai tanítók helyébe a jövő tanév kezdetétől okleveles tanítókat alkalmazzon, ellenkező esetben kénytelen volna a törvényellenesen alkalmazott tanítókat állomásaiktól elmozdítani, az iskolákat pedig, mint zugiskolákat bezáratni. 3 4 Az állami szervek zugiskolák elleni érvei ezek voltak: A zugiskolák tanítói képesítés nélküli egy­szerű emberek, akik a tanítás munkáját nem tudják ellátni. Éppen képzetlenségük miatt az előírt tantárgyak nagy részét (földrajz, történelem, természetrajz, fizika) nem tanítják, elégtelen ez isko­lákban a magyar nyelv tanítása és a helyüket örökké változtató iskolák felszereltsége is. A sok támadásra 1882. dec. 18-án Haan Lajos egy hosszú levélben válaszolt. 3 6 Nem lehet tagadni - írja - hogy a békéscsabai evangélikus egyház felügyelete alatt álló, jelenleg 12 tanyai és pusztai privát jellegű népiskolák nem felelnek meg mindenben a közoktatásról szóló hazai törvény köve­telményeinek. Ez általános beismerés után mégis védelmébe veszi a zugiskolákat és indokolja fenn­tartásuk szükségességét. A békéscsabai tanyai és pusztai iskolák - írja - a városhoz 2-4 órányi távolságban fekszenek. Tanítóik nem tanításra alkalmatlan emberek, mert az egyház minden jelentkezőt a maga városi 501

Next

/
Oldalképek
Tartalom