Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Az úgynevezett "zugiskolák" Békéscsaba tanyavilágában
AZ ÚGYNEVEZETT „ZUGISKOLÁK" BÉKÉSCSABA TANYAVILÁGÁBAN DEDINSZKY GYULA l. A zugiskolák fogalma és a kialakulásukhoz vezető út Az 1718-ban újratelepített Békéscsaba határában csakhamar megjelentek a szállások és a tanyák. Egy adásvételi szerződés már 1743-ban, tehát a város alapítása után alig 25 évvel említ egy tanyát, Szlávik János anyósának tanyáját. 1 A II. József által elrendelt katonai feltérképezés alkalmával, tehát 1780-90 táján az egyik térképszelvény szerint 90, egy másik szerint újabb 85 szállás tartozik Békéscsabához. 2 Az eredetileg csak alkalmi tartózkodási helyül szolgáló halász- és pásztorkunyhók fokozatosan alakultak át tartósabb lakóhelyekké. A tanyák első állandó lakói a földet bérlő dohánykerteszek és a komenciós béresek voltak, valamivel később a bérest tartani nem képes kisebb gazdák is családostól a tanyára költöztek. Egyre több lett a tanyavilágban az iskolaköteles korú gyermekek száma. Mivel a lakosságnak a nagy határban való szétszóródása sem a községnek, sem az egyháznak nem volt ínyére, ezt a kiköltözési folyamatot nem akarták tanyai iskolák alapításával elősegíteni, így a tanyai szülők gyermekeik iskoláztatási gondjával teljesen magukra maradtak. A múlt század derekán kezdődött az a gyakorlat, hogy a tanyai szülők egy-egy értelmesebb, írni-olvasni tudó parasztvagy iparosembert megbíztak gyermekeik oktatásával. így alakultak ki Békéscsaba határában is a primitív, érdekeltségi vagy más néven zugiskolák 3 melyekről e rövid írásunkban szólunk. A zugiskolák az országnak nem mindegyik részén voltak egyformák. Közös csak az volt náluk, hogy valamennyiben többé-kevésbé egyszerű emberek, nem képesített tanerők működtek. Ezeket néhol kizárólag a szülők fizették, máshol az egyház, esetleg a község is hozzájárult a fizetéshez. Néhol teljesen a szülőktől függött, kit fogadnak fel tanítójukul, másutt az iskolafenntartó egyház adta a tanítónak a megbízást. Néhol a tanítók képzettségét senki sem vizsgálta, másutt a jelöltek az egyház okleveles tanítói előtt vizsgát tettek. Volt hely, ahol ez iskolák teljesen gazdátlanok, tanítóik jöttment kalandorok voltak, ismét másutt a község vagy még inkább az egyház fogadta a zugiskolákat szárnyai alá, és felügyelt a bennük folyó munkára. Az alábbiakban meglátjuk, hogy mi volt a helyzet a múlt században a békéscsabai tanyai zugiskolákkal. Mivel a zugiskolák nem jelentettek békéscsabai specialitást, hanem országszerte találhatók voltak, ezért témánk feldolgozásánál lehetne tágabb körben tájékozódni és több szempontot is érvényesíteni. Szólni lehetne arról, hogy milyen méreteket öltött a zugiskolák rendszere a századvégi Magyarországon, mi volt az akkortájt megszervezett tanítóegyesületek állásfoglalása velük kapcsolatban, milyen volt a szóban forgó időben az állami és egyházi tanítóképzés rendszere, stb. Helyi viszonylatban részletesen lehetne megrajzolni a békéscsabai tanyavilág kialakulását, kutatni lehetne, hogy a tanyáknak mennyire váltak szellemi vezéreikké tanítóik, érdekes lehetne e zugiskolai tanítók személyére, családjára vonatkozó adatokat is felkutatni és közölni. Azonban részben a magunk elé tűzött cél, részben pedig a korlátozott terjedelem határozta meg, hogy megmaradjunk ennél a szűkebb körű vizsgálódásnál. 496
