Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Az úgynevezett "zugiskolák" Békéscsaba tanyavilágában

2. A békéscsabai zugiskolák elszaporodása A képesítés nélküli, egyszerű paraszt- vagy iparosemberek által vezetett tanyai iskolákról, tehát „valódi" zugiskolákról a békéscsabai evangélikus egyház jegyzőkönyveiben első ízben az 1843. évben történik említés. A presbitérium tudomására jutott, hogy a határban, de a községben is „mindenféle ismeretlen tanítók" tanítanak gyermekeket minden felügyelet nélkül. Mivel pedig a gyermekek taníttatása a szülőkre tartozik, ha az iskolák távolsága miatt másként meg nem oldhatják - megengedtetik nekik privát tanítók tartása. Ez egyedül a belterületen lakóknak tilos. Minden esetben azonban csak a lelkészek tudtával tűretnek meg ily oldalsó iskolák, illetve tanítók (bocny ucitelé).

4 így Haan Lajos lelkész az egyik 1858. évi presbiteri gyűlésen bejelentette, hogy a kereki tanyákon egy iskola létezik, melynek tanítója Razman Endre az elmúlt nyáron lelkészek jelenlétében és megelégedésükre vizsgázott növendékeivel. A presbitérium a nevezett tanyai iskolát pártfogása és felügyelete alá fogadta.

5 Ilyen tanyai iskola azonban már jóval korábban is létezhetett. Ugyanis Facsinay Sándorné özvegynek 1862-ben a presbitérium 2 köböl búza segélyt oly címen szavazott meg, hogy nevezett kérelmezőnek a férje „a békéscsabai tanyákon 16 évig folyvást tanítóskodott..."

6 Ez adat szerint tehát Facsinay Sándor már kb. 1846-ban vezetett tanyai iskolát. Mivel abban az időben a tanyai lakosság zöme béres, szolganépből és földbérlő dohánykertészekből állott, akik gyakran változtatták kakóhelyiiket, ezért ezek az iskolák sem voltak állandóak, gyakran költöztek. Jó ideig senki sem tartotta őket számon. így mi sem tekinthetjük feladatunknak, hogy e fejezetben az idők folyamán létezett összes tanyai zugiskolát kimutassuk, hanem csupán vázlatos beszámolót nyújtunk róluk a rendelkezésünkre álló adatok alapján. Az 1859. évi egyik presbiteri jegyzőkönyvben pl. arról olvasunk, hogy a gerendási és kereki tanyai iskolákban június 29-én tartatnak meg a tanévzáró vizsgálatok.

7 Az 1865. évtől kezdve a békéscsabai evangélikus egyház előbb csak szlovák, majd később magyar nyelven is megjelenteti Értesítőit (Zpráva). amelyekben beszámol egy-egy év gyülekezeti életéről, beleértve az oktatást is. Nos, az 1865. évvel kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy „szlovák elemi iskolánk, mint ismeretes, van a városban tíz, a Szőlőkben és Bodzáson egy-egy, a tanyákon kettő."

8 Dobozmegyeren is alakult iskola 1868-ban.

9 Egy évvel később, tehát 1869-ben az Apponyi új majorban lakó evangélikusok is tartottak fenn iskolát. Erről abból a panaszlevélből szerzünk tudomást, melyet Králik György és kilenc társa írt az esperesnek, oltalmat kérve tanítójuk számára, akit három ottani lakos kitúrni akar a tanítóságból.

1

0 Az eddig csak elvétve talált - hol megalakuló, hol leépülő - tanyai iskolák száma a következő években egyszerre megugrik. Ugy látszik egyre általánosabbá válik a városi lakosság kiköltözése, egész családoknak a tanyákon való letelepedése. Mindenesetre tény, hogy az 1877. év tavaszán az egyháznak már 7 tanyai iskolája van 330 tanulóval. 1

1 A következő 1878. évben pedig 9 iskolája működött a tanyavilágban

1

2. 1884-ben a tanyákon és pusztákon 16,

1

3 1885-ben pedig egyenesen 17 iskola működött a külterületeken, melyekbe 868 gyermek járt a tanyákból.

1

4 Az ily zugiskolák megszervezésének módját ismerhetjük meg a következő példából. 1879-ben a nagygerendási lakosok, az orosházi országút mellett, nem messze a régi gerendási kaszárnyától, a Mezey Pál kígyósi lakos földjén levő épületet kibérelték, azt iskolának átalakították, berendezték, s ez iskolába Békészky György személyében tanítót is fogadtak, aki 37 gyermeket tanít. Fizetésként 5 köböl búzát, 10 Ft készpénzt, lakást, fűtőanyagot adnak a tanítónak, a minden gyermek után fizetendő 1-1 véka búza fele is a tanítót illeti, a másik fele az iskola szükségleteit szolgálja. Az iskolaépületért fizetendő házbér évi 30 Ft. E nagygerendási lakosok 1880. április 27-én kelt kérvényükben e 30 Ft házbér és a tanítói fizetés egy részének átvállalását kérték az egyháztól.

1

5 Az eddigi példákból láthattuk, hogy az előző időkben a városban lakott, és gyermekeiket ott iskoláztatott szülők kiköltözésük után sem akarták taníttatás nélkül hagyni gyermekeiket. Nem riadtak 497