Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben
tett megállítani. Ennek felismerése volt az alapja az MKP megyei ifjúsági titkára Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakítására vonatkozó elképzeléseink is. 6 5 Ez a fejlődési tendencia hatott a többi jelentős MADISZ-szervezetben is, azzal a lényeges különbséggel; hogy „komoly tagjaink pártokba mentek át" és megfelelően képzett vezetők híján a szervezetek egy részének tevékenységében nem alakult ki semmilyen tervszerűség és tudatosság. 66 Hasonló vonások jellemezték a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének szervezeteit is. Egy 1946 tavaszáról származó értékelés szerint tevékenységüket karácsonyi akciók, segélyezések, napközi otthonok létesítése, szabás-varrás tanfolyamok szervezése és gyűjtések jellemzik, többségük teljesen átcsúszik szociális vagy kultúrvonalra, mert magukra vannak hagyva. 6 7 Az MNDSZcsoportokban vezető funkcióban lévő 127 kommunista nő csak részben tudta levetkőzni „baloldali szektáriánus magatartását", ezért csak mérsékelt hatással volt a csoportok tevékenységére. 6 8 Miként arra korábban már utaltunk, a pártszervezetek egyrésze 1944 végén hozzákezdett saját kulturális szervezetei létrehozásához, elsőként azokon a helyeken, ahol a pártszervezetek vezetői egykor a Szociáldemokrata Pártban tevékenykedtek és ismerték a kulturális tevékenység szerepét az ideológiai- és propaganda munkában. 6 9 A városokban és egy-két mezővárosi településben (Gyoma, Endrőd, Füzesgyarmat) szervezett dalárdák és kultúrgárdák után azonban az alapítások üteme átmeneteileg alábbhagyott. A kisebb települések pártszervezetei egyelőre nem voltak képesek ilyen kulturális szervezetek létrehozására, ezért általában az egy-egy alkalomra összeálló együttesek jellemzik a pártszervezetek kulturális tevékenységét. Ilyen alkalom volt pl. a Vörös Hadsereg megalakulása, március 15 és november 7 évfordulójának megünneplése, munkás majális és aratóünnep szervezése és egy-egy műkedvelő előadás szervezése. Kondoroson pl. a „Fatornyokat", Szarvason a „Pavlov professzort" és a , ;Talpra magyar"-t mutatták be a pártszervezet tagjai. 7 0 A saját tevékenységnél sokkal fontosabb volt a pártszervezetek többségének az a szervezőirányító-ellenőrző tevékenysége, amellyel a demokratikus kultúra terjesztéséről gondoskodott. A legjelentősebb sikerek ismét a legtöbb kulturális lehetőséggel rendelkező településekben születtek. Az első kezdeményezések Orosházán történtek, ahol az illegális kommunisták egy részével az ellenforradalmi korszakban kialakult kapcsolatok nyomán a párt kezdeményező szerepe a legkorábban kibontakozott. A kulturális életben - a csorvási munkaiskola kísérletétől eltekintve - ennek az a pozitív hatása volt, hogy a munkásság művelődésének ügye kezdettől fogva fontos szerepet kapott a helyi pártszervezet tevékenységében. 7 1 A különféle rendezvények közül kiemelkedik a munkásság részére kedvezményes áron szervezett operaelőadások sorozata, amely a munkásoktól addig elzárt „magas" kultúrát kívánta hozzáférhetővé tenni számukra. 7 2 Ugyanez volt a célja a Békéscsabán 1945 őszén szervezett munkáselőadás sorozatnak is. 7 3 Orosháza, Szeged, Makó és Békéscsaba munkásdalosainak összefogására szervezték meg a Délmagyarországi Munkás Dalosszövetséget. 7 4 Az egész ország felfigyelt arra az MKP kezdeményezésre 1946 februárjában meghirdetett üzemek közötti szociális és kulturális versenyre, amelynek hatására jelentős eredmények születtek az üzemi kultúrházak létesítésében, a kultúresoportok munkája és a szakszervezeti oktatás színvonalának emelésében. 7 5 Űj kezdeményezés volt Orosháza és Békéscsaba pártszervezeteinek kultúrversenye is, amelynek keretében pl. 6000 iskolással nézették meg a „Szépség ünnepe" című szovjet filmet. 7 6 Ez a kezdeményezés - bár célkitűzése feltétlenül helyes - már meglehetősen formális volt és elsőként figyelmeztetett a kulturális élet sajátosságainak figyelmen kíviil hagyásából következő veszélyekre. A Kommunista Párt céljainak is megfelelő és ezért támogatását élvező kezdeményezés volt Gyulán a „Szabad Színpad" felállítása. A részben egykori hivatásos, részben műkedvelő színészekből álló munkaközösség célja az volt, hogy művészi értékű darabok játszásával ellensúlyozza az alkalmi színtársulatok és a többnyire csak operetteket játszó hivatásos színtársulatok tevékenységét. 77 A párt és a szabadművelődés szervezetei között - mivel az utóbbiak inkább csak 1945 végén, 1946 elején kezdtek tevékenykedni - számottevő kapcsolat nem alakult ki. A helyzetet az jellemezte, hogy az eszmélő szabadművelődés valamennyi párt, így a kommunista szervezetek tevékenységébe is igyekezett „belefolyni", és azokat szakmai szempontból segíteni. Ez azonban ekkoriban csak
