Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben
igen mérsékelt eredménnyel járhatott. Előfordult, hogy a párt egyes szervezetei kérték egy-egy szabadiskola vagy szaktanfolyam szervezését, de megfelelő adatok hiányában ennek gyakoriságát sem tudjuk megállapítani. 7 8 Ha a pártszervezetek kultúrpolitikai tevékenységének valamennyi formáját figyelembe vesszük, akkor az 1946 közepéig eltelt időszakot igen eredményesnek tekinthetjük, hiszen a megszerveződött pártszervezetek nagyobb részének sikerült jelentős tényezővé válnia a települések kulturális életében is, sőt néhány helyen egyfajta kulturális hegemóniát is kialakítottak. A pártszervezetek erős befolyását bizonyítják a megye különféle társadalmi- politikai és kulturális szervezeteiről 1945 augusztusában készített felmerés adatai is. 7 9 A pártszervezeteket figyelmen kívül hagyva a párt befolyása alatt állt: - az ifjúsági szervezetek 43%-a, tagságuk 60%-a - a földmunkás szakszervezetek 66%-a, tagságuk 55%-a - a nőszervezetek 62%-a, tagságuk 66%-a - a sportszervezetek 18%-a, tagságuk 16%-a - a hagyományos társadalmi és kulturális jellegű körök és egyletek 8%-a, tagságuk 10%-a - az egyéb szervezetek 10%-a, tagságuk 18%-a. Összességében a párt befolyása alatt állt valamennyi társadalmi és kulturális szervezet tagságának mintegy 30%-a. A többi pártok ennél kisebb arányban tudtak hatni ezekre a szervezetekre. (A Független Kisgazdapárt befolyása alatt állt kb. 25%, a Szociáldemokrata Párt befolyása alatt 7%, a Nemzeti Paraszt Párt befolyása alatt 6%, mintegy 20-25% pedig nem kapcsolódott egyetlen párthoz sem.) Adataink ugyanakkor azt is tükrözik, hogy a kommunisták befolyása elsősorban a szegényparasztságot, ifjúságot és a nőket tömörítő új szervezetekben volt jelentős, a társadalmi és kulturális élet hagyományos köri-egyleti formáiban tömörülő szegényebb és módosabb parasztság és a kispolgárság körében, főként a Kisgazdapárt befolyása érvényesült. (A Kisgazdapárt befolyása alatt állt ezeknek a szervezeteknek 50%-a, tagságuk 62%-a.) A hagyományos és az új kulturális és társadalmi szervezetek tehát úgy polarizálódtak, hogy az újak a Kommunista Párt, a hagyományosak többsége pedig a Kisgazdapárt egyik döntő tömegbázisát alkották. Az új és a hagyományos szervezetek - ellentétes politikai elkötelezettségük miatt - nem integrálódhattak egy demokratikus alapon létrejövő új kulturális rendszerré. A Kommunista Párt szervezeteinek azok a kísérletei, amelyekkel az új és a hagyományos kulturális szervezetek együttműködését igyekeztek megteremteni - bár kezdetben sikerekkel jártak - 1946 tavaszára-nyarára már nyilvánvalóan túlhaladottá váltak. A népi demokratikus fejlődésért indított politikai küzdelmek kimenetelétől függött, hogy a két vágányon futó kulturális fejlődés közül melyik válik a továbbfejlődés meghatározó irányává. JEGYZETEK 1. A sok tanulmány közül ki kell emelni a „Békés megye 1944-1945-bcn" című tanulmánykötetet. 2 Orlutay Gyula: Művelődés és politika. Budapest 1949. 24. 3. Békés megyei Levéltár (továbbiakban BML.) Alispáni iratok 5646/1949; BML. Alisp. ir. 23839/1947; Alisp. ir. 3707/1949. 4. MSZMP. Békés megyei Bizottsága (továbbiakban BMB.) archívuma MKP ir. 19 f. „az MKP II. Békésmegyei konf. jkve. 5. BML. Alisp. ir. 4091/1949 6. BML. Alisp. ir. 6311/1948; 6436/1948; 20788/1949; 10347/1947. 7. BML. Alisp. ir. 7537/1949; 5646/1949. 8. BML. Alisp. ir. 18802/1949. 9. BML. Alisp. ir. 1732/1946; 1084/1946. 10. BML. Szabadműv. Feliigy. ir. 2799/1949; Viharsarok 1948.X. 16; 1948. VI. 5; Békés 1947. II. 9. 11. Simon Gyula-Szarka József: A magyar népi demokrácia nevelésügyének története, Budapest 1965. 62. 12. Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez Levéltári Közlemények 1962. 48. Ortutay Gyula: Művelődés és politika Budapest 1949. 27. 464
