Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében

Az adatokból tehát kiderül, hogy növekszik azoknak a 19, illetve - és ez lényeges - a 17 éven aluli lányoknak a száma, akik házasságon kívül szülnek gyermeket. Ebből egyfelől arra kell következtetnünk, hogy össztársadalmi szinten „mulasztásaink" vannak a szexuális nevelés, illetőleg felvilágosítás területén. Másfelől az adatok - ha tendencia jelleggel is - a szülői kontroll „erejének" csökkenését, illetőleg a házasság funkcióváltozását is jelzik az adott vonatkozásban. Egyéb statisztikai adatokból továbbá az is megállapítható, hogy Békés megyében az egy-két gyermekes családideál az elfogadott. Hasonlóképpen ez következik az országos vonatkozású adatokból is. Éspedig: 1960-ban a 15-29 éves házas nők 42,3%-ának; 1970-ben 46,4%-ának; 1973-ban pedig 44,8%-ának volt egy gyermeke. Két gyermeke volt 1960-ban a fenti korosztályba tartozó nők 24,6%-ának; 1970-ben 23,8%-ának, 1973-ban pedig 26,9%ának.

1

9 1973-ban Magyarországon az összes családnak 34,1%-a gyermektelen volt.

2

0 A gyermekszám növekedése szempontjából jelentős tényezőként hatott a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve 1974. január i-ével történő emelése. Békés megyében 1970-ben 6486, 1975-ben 10418 nő vette igénybe a gyermekgondozási segélyt.

2

1 A „Gyes"-en kívül pozitívan hatnak a szülési kedv fokozására az egyéb társadalmi juttatások is, mint például a családi pótlék, lakásvásárlási kedvezmény stb. Egy felmérés tanulsága szerint a különböző társadalmi juttatások, a szülési kedv növelését illetően, a következő fontossági sorrendbe állíthatók:

2

2 1. Lakás a házasulandóknak 2. A gyermek bölcsődei-óvodai elhelyezésének biztosítása 3. A gyermekruházati cikkek árának mérséklése 4. Lakás a három és több gyermekeseknek 5. Rész munkaidő a több gyermekes anyáknak 6. Munkahelyi kedvezmény 7. A családi pótlék összegének további emelése 8. A gyermekgondozási segély összegének további emelése A gyermekszám növeléséhez szükséges társadalmi juttatások fontossági sorrendjéből kitűnik, hogy a gyermekgondozási segély önmagában nem oldja meg a népesedési problémákat. Ugyanis ez a tényező is miként a többi más jellegű anyagi ösztönző pusztán a népesedési politika taktikai feladatainak realizálását tudja elősegíteni. Egyes tudati tényezők hatása a családi-házassági viszonyok alakulására A család, mint a társadalom csoportstruktúrájának egyik eleme bonyolult kölcsönhatásban van a társadalom eszmei-ideológiai szférájával is. A különböző társadalmi tudatformák, az ismeretek a művelődés szintje, mind-mind hatással vannak a családi-házassági viszonyok fejlődésére. Igaz, ezek a hatások korántsem egysíkúak, illetőleg direkt jellegűek. A családfejlődése ugyanis - mivel az nem része közvetlenül a társadalmi-gazdasági alakulatnak többé-kevésbé elmarad a társadalom alapvető folyamatainak fejlődési ütemétől. Mindezt úgy is mondhatjuk, hogy a család bizonyos jellegű „zártsága" a társadalom intézményeitől való viszonylagos függetlensége következtében az esetek többségében konzervál „.. .olyan tulajdonságokat, szokásokat, beidegződéseket, érzelmeket, hangulatokat, stb., amelyek a múltban alakultak ki, már túlhaladott társadalmi viszonyoknak, életmódnak felel meg".

2

3 448