Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében
E „konzervált" múltbeli örökség hatása tükröződik például azokban a - nem ritkán elhangzó - véleményekben is, amelyek férfi és nő magatartásának eltérő erkölcsi értékelésével, megítélésével függnek össze. Még manapság is érvényesül egyfajta „kettős erkölcsi mérce"; külön erkölcsi kódex a nők és külön a férfiak számára. Napjainkban is számos példa van arra, hogy a hűség főként a szexuális kizárólagosságként értelmezett hűség, mást jelent a nő (a feleség) és megint mást a férfi (a férj) számára. így például az emberek jelentős része szerint még a nő esetében a „házasságtörés" bűnnek a férfi esetében csupán virtusnak számít. Vagy a Bebel által - a XIX. században! - megfogalmazott gondolattal kifejezve: „Csak a nő követ cl „ballépést" akár feleség, akár özvegy vagy hajadon - a férfi legfeljebb csak inkorrekt". 2 4 Az előítéletek, beidegződések „lomha mozdulatának" vagyunk tanúi a nőknek a munka világában betöltött szerepüket illetően is. Sok családban ugyanis még nem egyenletesen oszlanak meg a háztartás „terhei" a férj és a feleség között. Egy felmérés tanulsága szerint (1970.) Békés megyében például a családoknak 10-12%-ában vesznek részt a férfiak a hagyományosan elfogadott női munkák végzésében. A statisztika területén maradva: Magyarországon manapság a nők átlagban heti 33 órát fordítanak a háztartási munka elvégzésére. 40%-uk semmilyen, 30% pedig minimális segítséget kap a férjétől. 2 6 A házi munka egyenlőtlen megosztásából kiindulva állapítja meg Szalay Júlia, hogy ,,...a nő otthoni feladatai ma is elsősorban háziasszonyi, nem pedig anyai feladatok". 2 7 Természetesen a tudati elemek családra gyakorolt hatása nem csupán negatív jelenségekben tükröződik. így például az erkölcsi és a politikai tudat terén végbement pozitív változások a családi-házassági viszonyokban is pozitív változást implikálnak. Gondolunk itt elsősorban a családon belüli kapcsolatokat vezérlő értékeknek, eszményeknek a humanizálódás jegyében végbemenő módosulására; vagy a társadalomban mindinkább tért hódító demokratizálódási folyamatnak a család hatalmi struktúráját fokozatosan átalakító hatására. Ez az egyre jobban kiteljesedő demokratizmus, mindinkább térthódító racionális életszemlélet, illetőleg a műveltség színvonalának emelkedése jelentik Békés megyében is azokat a feltételeket, amelyek által mindinkább kialakulnak a szocialista társadalom által igényelt családi-házassági viszonyok. A család funkcionális változásainak Jobb vonatkozásai Bckcs megyében Miként már utaltunk rá, a társadalom alapvető folyamatai nemcsak strukturálisan hatnak a családra, hanem a struktúra megváltoztatásán keresztül és azzal együtt módosítják a család funkcióit is. A család funkcióinak módosulása különösen szembetűnő a gazdasági funkció vonatkozásában. E funkció átalakulása „lcgkoncentráltabban" abban nyilvánul meg, hogy a család mindinkább megszűnik a termelőmunka kerete lenni és ezzel párhuzamosan előtérbe kcriil „jövedelmi- és fogyasztási egység" jellege. A gazdasági funkció e „módosulatát" nevezi Kulcsár Kálmán a család gazdálkodási funkciójának. 2 8 A termelési funkciónak ez a mind teljesebb feloldódása teret ad annak, hogy a család egyre jobban biztosítsa saját lényegéből fakadó feladatait, illetőleg fokozottabban érvényesítse érzelmi-közösségi jellegét. E folyamat tükröződik napjainkban a családtagok egymáshoz 449
