Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újabb adatok az újkígyósi kalendáris szokásokhoz
A következő új esztendő várására utal Bálint Sándornak itt gyűjtött adata is, mely szerint az újkígyósiak meggyfagallyat tettek egy vízzel teli üvegbe Katalin napján, mely karácsonyra kizöldül. 3 A termékenység, az új élet e jelképe megtalálható Békés megye más helységeiben, a sárréti magyarságnál is általánosan elterjedt szokás, ők meggyfagallyon kívül orgonavagy szilvafaágat is virágoztattak. 4 Ferenc (december 3.) napjához szerelmi jósló rítust kapcsoltak: Ha a legény meg akarta tudni, hogy ki lesz a felesége, egész nap böjtölt. Nem szabad se önni, se inni. Aki ezt az előírást pontosan megtartotta, az álmában megláthatta jövendőbelijét. A 84 éves adatközlőnknek, Balkó Péternek azonban nem vált be: De hát úgy láttam mög, mint most. De mán olyan éhös vótam, hogy a fene majd megövött. A mai ismeret szerint az újkígyósiaknál különösen két napon csúcsosodott a hiedelmek gyakorlása: Luca napján és a karácsony böjtjén. Ez lényegében megfelel a hazai általános képnek, de miután e napokhoz kapcsolódó egyes rítusok itteni végrehajtása is erőteljesen él még, feltételezhető, hogy a két jeles napon belüli mai gyakorlatuk hatott a jeles napi többi elemének a továbbélésére is. A Luca (december 13.) napján alkalmazott rítusok nagy csoportja a baromfitermékenység fokozását szolgálta. Egész nap ülni kellett a ház asszonyának és lányainak, hogy sok tojás lögyön, sok pénz gyüjjön be. 5 A ház szerencséjének érdekében az asszonyok kifordították, majd összehajtották férjük nadrágját, s rajta ültek étlen szomjan egész nap. Nem volt szabad varrni, mert bevarrták a tyúk lyukát. 6 A tollat pedig azért fosztották, hogy kitágítsák a tyúk fenekét, és sok tojást adjon. A tyúkok kotrása, piszkálása a legutóbbi időkig elterjedt szokás volt. Férfiak, asszonyok egyaránt végezték. Egyik adatközlőnk szerint náluk a család minden tagjának kötelessége volt: Luca napján korán fölkeltünk, mindenki kimönt a tyúkokhoz, s akkor a piszkafával mögpiszkafázta őket? Gyakran előfordult, hogy buzgalmukban leverték a tyúkokat az üllőről is. A tyúkok kotrását a megye más vidékein is elvégezhette mind a két nembeli családtag. 8 Bálint Sándor szerint a baromfiakat „karikában etették", hogy együtt maradjanak. 9 Az abroncsból való etetésre - melyet szótlanul kellett megtenni - az ugyancsak szegedi kirajzású jugoszláviai magyarok közöttis lelt adatot Katona Imre. l 0De a szerémségi magyarok körében is szokásban volt, 1 1 és a Békés megye más etnikai csoportjainál is megtalálható. 12 A nő Luca napján nem hagyhatta el a házat. Bálint Sándor c szokás gyakorlását „régebbre" teszi. 1 3 Ezt alátámasztják a mai adatok is, Újkúgyóson már elhalványult ez a rítus. Az egyik idevalósi asszony csak akkor döbbent rá, hogy valamikor Újkígyóson a tiltó szokásokhoz tartozott, amikor gyalog menvén Békéscsabára megszomjazott, és Jaminában (így nevezik Újkígyóson is) egy háznál vizet akart kérni, de ott a háziasszony seprűvel zavarta el, hogy ne vigye el a ház szerencséjét. 1 4 Luca napján semmit sem adtak ki a házból. S ez a szokáselcm a mai napig él. A tilalom elsősorban pénzre, tojásra, de egyúttal minden tárgyra vonatkozott, amelyet kölcsönadni sem volt szabad. A szívós fennmaradását három különböző korosztályból való adatközlő tanúsítja: Hegedűs Györgyné Bozó Anna, 72 éves, 19 75-ben: Luca napján elgyiitt a szomszédasszony, kért tojást. Aszongya az én anyám: Nem adok tojást. Aszongya: Hát mér nem ad? Mer - aszongya - nem jó a kotlósom, hogy ha tojást adok ki Luca napján. 435
