Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újabb adatok az újkígyósi kalendáris szokásokhoz
Lengyel Imréné Bús Teréz, 54 éves, 1974-ben: Az egyik háznál is éppen Luca napján vágtak disznót, aztán úgy vót, hogy kevés vót az ilyen nagy teknyő, amibe sózni szoktak. Átmöntek a szomszédba... Vót ottan egy fiatal embörke, nagyon kiabált, hogy: Éppen Luca napján tudnak idegyiinni? Innen semmit el nem visznek... Hogy elvigyék a szöröncsét, azért vágtak Luca napján disznót? Horváth Istvánné Bozó Veronika, 34 éves, ; 9 77-ben: Hát napjainkban is fönnáll ez a babona, például a villanypénzbeszedő járt nálunk, és mondta, hogy nem fizetik ki neki a villanyszámlát, mert Luca nap van ma... Babonásak. Luca napján nem adnak ki pénzt a házból most sem. Például most az idén. A számtalan Luca-napi szerelmi praktika közül többnek az emléke a mai napig fennmaradt. Az adatközlők lánykorukban valamennyien gyakorolták valamelyiket, legtöbben állították, hogy az ez úton megjósolt nevű legény lett a férjük. Luca napján sokan főztek gombócot. 12 cédulára fiúnevet írtak fel, s az egyiket pedig üresen hagyták. A cédulákat belegöngyölítették a gombócokba, beletették forró vízbe, amelyik legelőször bukkant fel, kikapták, s a benne található név jelentette a férj nevét. Ha az üres cédulát tartalmazó gombóc jött fel elsőként a víz színére, akkor a lány öreglány maradt. A hasonló módon elkészített cédulákkal a Lucától karácsonyig terjedő időszakban is jósoltak maguknak. Minden nap egyet a tűzbe vetettek, s amelyik karácsony reggelre megmaradt, a rajta szereplő nevű férjet kapta a lány. Egy másik változat szerint a cédulákból akkor dobtak cl egyet-egyet, amikor reggel a rorátéra a templomba mentek. Az utolsó előttit a karácsonyböjti éjféli mise előtt dobták el, s a megmaradt cédulajósolta a jövendőbeli nevét. Luca napján a lányok tükröt is tettek a fejük alá, hogy meglássák a vőlegényüket. E nap hajnalán kiálltak a kapuba, és várták, hogy melyik irányból kukorékol előbb a kakas. Amelyik irányból megszólalt, a falunak abból a végéből való lett a férjük. Luca napján Újkígyóson is sütöttek ún. lucapogácsát. Az adatközlők szerint ezt is szerelmi jóslás céljából tették. A pogácsasütésnck azt a célját, hogy megtudják, ki hal meg, vagy ki lesz beteg a családból a következő évben, egyikük sem ismerte. Bálint Sándor szerint 15 Újkígyóson az ötvenes években már elhalványultak a lucapogácsával összefüggő hiedelmi képzetek. Úgy látszik azonban, hogy a szerelmi praktikák körében mégis csak továbbélt ez a rítus. Ugyanis mint egykor Szegeden a család érdekeit, jólétét szolgálva ércpénzt raktak a pogácsába 1 6, Újkígyóson is a lányok egy-két pogácsába pénzt tettek, s amelyik közülük előbb lelte meg a pénzt tartalmazó pogácsát, az ment hamarabb férjhez. A gombócfőzéshcz hasonlóan céldulákat is belegyúrtak a pogácsába, s amilyen fiiinevet talált a lány a pogácsa céduláján, olyan nevű férjet kapott. Hasonló módon tudakolták meg jövendőbelijüket a vésztői lányok is, ők a teknővakarékból sütöttek jól megsózott pogácsát, bodagot. S aki a szomjazó lányt álmában vízzel megkínálta, az lett a férje. 1 7 Mohácsi Lászlóné Tomán Erzsébet adatközlőnk szerint Luca estéjén a lány kiment az udvarra, és kilencven csillagot kellett megszámolnia. Ezt a csillagszámolást karácsonyig minden este megismételte. Karácsonyestén, amikor az éjféli misére harangoztak, ugyancsak meg kellett számolnia a csillagokat. A hiedelem szerint ekkor ott, a lány előtt termett az, aki a férje akart lenni. Ugyancsak Luca napjától karácsonyig gyűjtötték a szemetet is a lányok. Karácsony napján kivitték a szemétdombra, és figyelték, hogy merről kukorékol a kakas. Amelyik irányból kukorékolt, oda ment férjhez a lány. 436
