Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - A NAGY OKTÓBER 60. ÉVFORDULÓJÁRA - Marsi Gyula: Ideológiai ráhatás és társadalmi gyakorlat

rokonokkal való kapcsolatot, a város jelentős turista forgalmát hangsúlyoznám. De ilyen közvetlen kapcsolat a testveri Pcnza megyében lévő Kuznyeck testvérvárosunkkal és az olaszországi Budrióval kialakult szoros kapcsolatunk is. A proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság egymástól elválaszthatatlan. Kölcsönös összefüggésben vannak. Ideológiai nevelő munkánk fontos kérdése, a proletár internacionalizmus mércéje a szocialista országokhoz való viszony. Ezen belül döntően a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk. Ma az igazi memzeti politika a szocializmus építése, a szocializmus építésének pedig döntő feltétele testvéri, baráti kapcsolataink erősítése, az együttműködésre való törekvés fokozása és a kialakult nemzetközi szervezetek szocialista integrációt, nemzetközi együttműködést segítő fejlesztése. A lakosság többsége tudja ezt. Az ideológiai hatás feltételei közül elsősorban a szocialista életmód legfontosabb területeiről szóltunk. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi gyakorlat, a társadalom különböző csoportjainak, rétegeinek tevékenysége és gondolkodásmódja közötti kölcsönhatás éppen ebben van. Az életmód nemcsak meghatározott magatartás, életvitel, hanem az ezt megalapozó eszmék, gondolatok sajátossága. Az, hogy kinek milyen a munkához való viszonya, milyen hatékonysággal képes dolgozni, mennyire képes a társadalomban jelentkező igények szélessebb körű kielégítésére is, az, hogy hogyan képes összeegyeztetni egyéni érdekeit a társadalmi, közösségi érdekekkel, illetve hogyan képes a társadalmi, közösségi érdekeket saját érdekeiként felfogni, hogy mennyire közéleti ember, hogyan látja saját viszonyát hazájához, az emberiséghez, az nagyrészt attól is függ, hogy milyen átfogó ismeretekkel rendelkezik a világról az ember, milyen kulturális szintet ért cl, mennyire ismeri fel saját életének kapcsolatait a természet, a társadalom jelenségeivel. A társadalom nagyon komplex módon hat tagjaira. A termelőtevékenység, a termelés iránt megfogalmazott magasfokú követelmények az embernek szólnak, az embernek, akitől azt követelik, hogy a termelőtevékenységben való részvétele színvonalát, tudását, ismereteit, a tevékenység során kialakított készségeket magasabb színvonalon valósította meg, magasabb színvonalon realizálja. A termelő tevékenység magasabb színvonala mindig magasabb színvonalú ismeretekre és gyakorlatra támaszkodik. Ezek a magasabb szintű ismeretek azonban nem csak egyszerűen egy szakma titkai, egy szakma gyakorlásához szükséges ismeretek, hanem a mi viszonyaink között egyre inkább ezeknek az ismereteknek és az emberi kapcsolatoknak felismert, tudatosuló összefüggései is. Amikor a kulturáltság következményei szóba kerülnek, akkor bizonyos lehetőségek is nyílnak a szocialista ideológia terjesztése előtt. A szocialista ideológia ugyanis - bármennyire hangsúlyozzuk az ideológiai tudás osztályjellegét -, közvetve vagy közvetlenül már túlmutat a munkások osztályérdekein, és egyetemes társadalmi érdekeket fogalmaz meg. Gyakran hangsúlyozott törekvés az ideológiai munka szervezése során, hiszen ennek az ideológiai munkának vezetőkre és vezetettekre egyaránt irányulnia kell, hogy a város fejlesztésében, a városépítő munkában akkor lehet következetesen előre lépni, ha a feladatokat mindig a munkások érdekeihez viszonyítva határozzuk meg. Ez konkrétabban azt jelenti hogy a városfejlesztési feladatok meghatározásánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy hogyan hat egy-egy intézkedés, törekvés a fizikai dolgozók életére, életmódjára, életvitelérc, mennyiben nyújt segítséget ezeknek a nagy csoportoknak az életszínvonala emeléséhez. Azok a kulturális intézmények, amelyeknek legnagyobb szerepük van a marxi-lenini ideológia terjesztésében, csak úgy mérhetik reálisan munkájuk eredményeit, ha érzékelni tudják azt, hogy ezekben a rétegekben, a fizikai munkások nagy csoportjaiban hogyan hatnak, hogyan tudják éppen ezeket a rétegeket, csoportokat bevonni a kulturális tevékeny413