Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vass Előd: Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról

Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról VASS ELŐD Az öcsödi bírák és polgárok, nehéz helyzetükről panaszlevelüket Öcsöd földesurának, kisrédei Rhédey Istvánnak, Szepes megye alispánjának, Tátralomnicra címezték. Az 1590. július 15-én Öcsödön írt levélből, az öcsödiek ismertetett helyzetéből, az egész Körös-vidék akkori állapotát megismerhetjük. Az öcsödiek a békésszentandrásiakkal együtt közös képviselőjükként embert küldtek az előző évben Rhédey Istvánhoz, hogy adózásukról megállapodjanak és védelmét kérjék, derül ki a levélből. A megállapodás nem sikerülhetett, mert Rhédey István a maga adórészét a hódolt török Vácott lakó Zádori Andrásnak adta el bérletbe, aki most különböző követelésekkel lép fel. Az öcsödiek ezen helyzetükben írták meg 1590. évi levelüket, amelyben öt sérelmet sorolnak fel. Ezek közül az első az adórészletiiket birtokló Zádori András zaklatása, hogy marháikat elragadja s felviszi és akaratuk ellenére a marhák kiváltásakor meg kell alkudniuk vele. Az adóbehajtás ezen módja a hódoltsági falvakból általános jellegű volt. A másik sérelmük a huszad fizetésének bevezetése, amelyet korábban nem fizettek. Harmadszor panaszolják, hogy Rhédey Péter, a fent említett Rhédey István testvére, évről évre felveri az adójukat, tavaly 50 forintot fizettek, de most 80 forintot kér. Negyedszer a török adók súlyosságát említik meg, tehát azt, hogy a helység kettős adózás alatt áll. Végezetül beszámolnak arról, hogy már kilenc házas ember elfutott az adózás súlyosságának növekedése és a zaklatások miatt, de a többiek is el akarnak futni. Az adózáshoz kevesen vannak, írják, ami az öcsödi jobbágytelkesek számának csökkenését jelenti. Az öcsödiek levelének végére utólagosan az aláírások alá írt híradás tudatja, hogy a török Csongrád vára tavaly, tehát 1589-ben leégett s most a Szolnok megyei lakosság építi. Nyilvánvaló: a megye fogalma itt a török szandzsák fogalmával azonosult. Az öcsödiek képzeletében így létező török világ beillesztett szervezetét megelőző időből már a községről jelentős adatokkal rendelkezünk. A Körös vidékén Öcsöd község már 1550 táján jelentős helység volt. írásbeli említése az 1549-ben végzett dica összeírásban is szerepel: ,,...az általános porták között íratott össze s a Felséges királyé volt...". De 1555-ben már a Kunsághoz íratott össze és ezután is az 1558. évi dica összeírásban említik, hogy: „...a kunok Kolbaz Székéhez tartozik, de Gyula vára birtokolja...". A következő 1559. évi összeírás már világosan megmondja, hogy: „...birtokolja Gyula vára, de mint Kunságot a királyi Koronától...". Az 1560 körüli gyulai váruradalom adóösszeírását tartalmazó urbárium Öcsödöt, Homokszállással és Mesterszállással együtt írta össze. Korábban: „.. .a kunok régi szokása szerint mindent közösen szolgáltatva évi 500 forintot adtak, de most már elnéptelenedésükre hivatkozva, hol többet, hol kevesebbet adnak", említi az urbárium szövege.

1 Az elnéptelenedés oka nyilvánvalóan a törökök 1551. évi első tiszántúli hadjáratának pusztítása volt. Az ez után bekövetkező török hódoltság eddig ismert s erre a vidékre vonatkozó török adóösszeírásai közül a legkorábbi keltezésű az aradi szandzsák 1558. évi fejadó összeírása, amelyben az azonosítható helységek közül az aradi járás (nahie) helységösszeírásában Battonya, Dómba, Kunágota, Kovácsháza stb. szerepel. De a másik a békési járás (nahie) a Körös folyó vonalától délre egészen Kunszentmártonig terjedt s itt szerepel: „... Ecsed falu, magyar, 10 adófizető (hane), hat régi és négy új..." feljegyzése is. A török feljegyzés a mai Öcsöd helység nevével azonosítható s így tehát a megadott tíz adófizetőt alapul véve, akkor megközelítőleg 150-210 lélek élhetett itt. A lakosságból hat adófizető a régi és négy 362