Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Vass Előd: Az öcsödi bírák és polgárok vallomása a Békés megyei hódoltságról

az új, tehát közel 40%-os részarányú vándorlásra lehet következtetni. A lakosság számának megállapí­tása feltételes jellegű, mert egy török hane adóalap fogalmának a hat magyar forint vagyonnal rendel­kező családfő vagyis rendszerint az egész telkes paraszti háztartás számított. így a fenti 10 összeírt családfő, egész telkes nagygazda kellett hogy legyen, és portájukon hány vagyontalan zsellér vagy cseléd élhetett, pontosan nem tudhatjuk, de átlagosan egy egész telkes portára 3-4 családot számítha­tunk. Egy család esetében viszont a korábbi ötös szorzószám helyett falusi viszonyok esetében a hetes szorzószámot látjuk helyesebbnek. 2 Az 1550-cs évek végén Öcsöd adóját, mint a Körös-vidék minden lakott helységének adóját, két helyre fizette. A magyar adóját a gyulai vár, a török adóit pedig az aradi vár szedte. A gyulai vár­uradalom adóztató tevékenysége 1566. évi eleste után módosult, ekkor helyébe az egri végvár s Gyu­lára pedig a török lépett. Az egri végvár a Magyar (Pozsonyi) Kamarától a királyi, egyházi és magán­földesúri adókat saját javadalmazására kapta meg s így adóbehajtási körzetéhez most már az egész Alföld odatartozott. Az adóbehajtást a vár maga végezte el, sokszor egy-egy lovascsapat eltartására nekik bizonyos falvak adóit juttatta. így ha egy helységgel valami adódott, az egri főkapitány parancs­levelével ellátott lovascsapat lenyargalt az illető faluba és a bírót és esküdteket Egerbe behozta. Egy ilyen parancslevél 1575. április 7-én Egerben keltezve Öcsöd lakóinak fenti értelmű felhozására vonat­kozott: „Mi Ungnád Kristóf... mi bocsájtunk oda alá ez mi szolgánk szolgáit Rhédey Pál szolgáit, hogy az öcsödieket felhozzák... Datum Agria, Septima Április Anno domini 1575." Ebből a fontos eredeti forrásból tehát kiderül az, hogy Rhédey Pál az egri vár lovastisztje s lovasai saját javadalmukra Öcsödöt kapták, feltehetően más helységekkel együtt. De egy későbbi idevonatkozó feljegyzés még többet mond erről: „...1580-ban felíratott a Felség által Tatárszállás pusztával együtt élete végéig Rhédey Pálnak:..., amely már kétségtelenné teszi egy királyi birtok (Kunság) magánföldesuraság alá jutásának első lépését. 3 Egyes adatok utalása szerint 1595-ben Szarvas vára Miksa osztrák főherceg csapatainak kezére ke­rült. Az ekkor folyó 15 éves vagy hosszú török háború hadműveletei a Körös vidékére is nagy pusztu­lást hoztak. A török és tatár csapatok felvonulása vagy a magyar részről történt becsapások következ­tében Öcsöd is körülbelül 25 évig üresen állt. Közben az 1606. évi zsitvatoroki békeszerződés után létrejött új viszonyok között, amikor a termelés soha eddig nem látott mértékben zuhant vissza, a földesurak az elnéptelenedett falvakra rendszerint telepítéssel egybekötött új birtokadományozásokat kértek. Ebben az időben Thurzó György nádor Öcsödre idősebb Rhédei Pál, István, Pál, László, Péter és János nevű fiainak felkérésére, 1612. július i-én Pozsonyban keltezett új adománylevelet adott. Ez az új adománylevél: „...telepítése 32 telkes jobbágyot nem haladhatja meg...", hagyományosan ismétlődő nádori formulán kívül megállapítja, hogy „.. .birtokiratai az egri vár szerencsétlen eleste­kor vesztek el...", valamint azt hogy: „...birtoklását amennyiben a török engedi..." gyakorolhatja. Úgyszintén Thurzó György nádortól Pozsonyban 1613. június 19-én kelt a Rhédeiek öcsödi birtokba iktatásáról való jelentés szövege (pura statutoria relatoria) is, amely megállapítja, hogy a Békés megyei török uralom miatt a nádori új adományozás birtokba iktatása Kálló mezővárosában történt meg. 4 Öcsöd újratelepítéséről Gál Lukács öcsödi bíró 1634. március 9-cn írott leveléből értesülhetünk, amikor azt írta, hogy a megszállásuk után 10 évig bírták az Öcsödhöz tartozó Tatárszállást s akkor a tiszaföldváriak török földesura, a szolnoki alajbég, elvette tőlük. Ezek szerint az újratelepítés 1623/24 körül történhetett meg. A telepítést az egykorú beszámolók szerint Rhédei Ferenc nagyváradi főkapi­tány, Bihar és Máramaros megyék főispánja végezte, úgy, hogy bizonyos jelentkezőkkel megállapo­dott. Az 1642. május 8-án vett tanúvallomásban az öcsödi tanúk, közöttük 70-88 éves emberek voltak, hogy „.. .mi megültük Öcsödöt az Öreg úr hitére olyan formán, hogy ha ki ki akar menni tegye le az adót és elmehet...". Az 1643. április 6-án Öcsödön keltezett levélben pedig világosan megmondják Rhédei Jánosnak „.. .az romlás után urasságod bátyját urallottuk...". Az Öcsödre települők jobbágyi állapotáról tehát megállapíthatjuk, a telepítéskor kialkudott jogok alapján szabad menetelű jobbágyok voltak. A telepítésről szóló megállapodás szövegét írásban is kézhez kapták, de az eredeti szabados levél elveszett s ezt 1651. szeptember 12-én Erdőszentgyörgyön Rhédei János, Udvarhely széki székely királybíró és erdélyi tanácsos, Öcsöd földesura, egy új szabados levél kiadásával pótolta be. A telepítés körülményeire az 1648. november 23-án kelt tanúvallomási jegyzőkönyv is új adatokat nyújt. 5 363

Next

/
Oldalképek
Tartalom