Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)

Sokkal fontosabb es jelentősebb volt az Almanach szerepe könyvművészeti téren. Ebben a kis füzetben jelent meg Kner Imre cikke, melyben összefoglalta a gyomai könyvkiadás addigi eredményeit, ugyanakkor pedig megfogalmazta azokat a törekvéseket, melyeket követve mintegy az elkövetkező esztendők programját is meghatározta. Imponáló az a kitétele, amely szerint minden tevékenységét a komolyság szolgálatába kívánja állítani. Mint írja: „...Ez vezet a tartalom kiválasztásában és ez annak a formábaöltöztetésében... Mi komolyságot akarunk. Nem udvarolni a publikumnak... de nem is csztétairodalmat akarunk: formákkal ügyeskedő, üres, dekoratív játékot. A forma csupán az egyedül lehetséges kifejezése, megérzékítése legyen a mondanivalónak, mert a mondanivaló fontos nekünk... Komolyságot akarunk a könyv külső formájában is.. .jó könyvet nem szabad másként csinálni, mint azzal a komoly szeretettel, amellyel a régiek dolgoztak... ...Mi nem akarjuk a külföldi példákat utánozni, nem akarunk a régi könyvek, régi technikák másolásával, egy álkomolyság legnagyobb frivolitásával külsőséges sikereket elérni. Hitünk az, hogy a modern, géppel készített tömegkönyveknek is meg lehet találni igazi művészi megoldási módját, s összekapcsolni azt a könyv legszebb korainak nemes tradíciójával, és hogy igazi hivatásunk nem drága, kis példányszámú luxuskiadások kiadása, hanem az, hogy a közepes árú, nagy példányszámú, széles rétegekbejutó könyvet, amely csak így teljesítheti a könyv igazi hivatását, magának a mesterségnek nemes eszközeivel, a technika természetes és becsületes lehetőségeivel széppé, művészivé tegyük..."

4

1 Ennek a programnak a jegyében készültek a naptároldalakat illusztráló fametszetek is, melyek azt bizonyították, hogy Kozma Lajos személyében sikerült megtalálni azt a művészt, aki stílusával és az általa megválasztott technikai megoldással nagyszerűen szolgálhatja a következő évek nagy könyvkiadási és -művészeti elképzeléseinek megvalósítását. Selmecbányán született meg az a terv is, hogy,,.. .kiadunk egy magyar klasszikus-sorozatot, amely mennél kisebb keretben, tehát mennél kevesebb csak irodalomtörténeti értékű ballaszttal megterhelten, egységes és összefogó képet adjon a régi magyar irodalom főbb irányairól és kiemelkedő egyéniségeiről. Azt terveztük, hogy ezeket a köteteket olcsó áron hozzuk forgalomba, s nem rajzolt, hanem fába metszett díszekkel fogjuk illusztrálni, amelyeket Kozma Lajos alkotott volna meg, a régi magyar könyvdíszek tradíciójának felhasználásával "

4

2 A sorozat szerkesztését először Balázs Bélának ajánlotta föl Kner Imre, ő azonban nem vállalta cl c megbízatást, hanem maga helyett Szabó Dezsőt javasolta. Mivel vele sem sikerült megegyezésre jutni - ugyanis az első lelkes ígéret után nem sokkal visszalépett a vállalkozástól - így egyelőre abbamaradtak az előkészítő munkálatok. Pedig mind Kner Imrét, mind pedig Kozma Lajost nagyon komolyan foglalkoztatták a sorozat mielőbbi megvalósításának tervei. Ezt bizonyítja az is, hogy már a szükséges papírmennyiség megrendelésére is sor került. A sorozatterv megvalósításának, az új tipográfiai-könyvművészeti stílus kialakításának munkálatai nagyon lekötötték Kner Imre energiáját, ehhez járultak a háború okozta gazdasági és beszerzési nehézségek, - mindezek magyarázatul szolgálnak a gyomai könyvkiadás átmeneti megtorpanásához. Az 1918-as év második felében megjelent könyvek többsége mind a mű megválasztásában, mind pedig az illusztráló rajzok vonatkozásában elmaradt az előző években kialakított és követett színvonaltól, sőt egyes esetekben még a tipográfiai megoldásra is érvényes ez a megállapítás. A kiadott művek közül sem Moly Tamás: A jöttment című hosszabb elbeszélése, sem pedig Lesznai Anna versei (Édenkert) nem jelentettek különösebb irodalmi értéket. 317