Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)
Tipográfiai szempontból sem hozott újat a kötet: a garmond betűtípus, a szedéstükör formája egy sokszor alkalmazott - bár hibátlan - megoldás ismétlése volt. Elgondolkodtató, mi vezette Kncréket Jászay-Horváth Elemér újabb verseskötetének (Színek és szavak) valamint Moly Tamás két könyvének (Három novella, Az igazi élet) megjelentetéséhez, hiszen különösebb erkölcsi vagy anyagi sikert egyiktől sem remélhettek. Talán baráti vonzalom, talán a felfedezés lehetősége, esetleg csak a háború okozta konjunkturális helyzet? - A másod-, harmadrangú irodalmi alkotásokat tartalmazó kiadványok csak művészi formájukkal, ízléses, harmonikus formai megoldásukkal kelthettek figyelmet. Több száz, néhány soros elmés, tréfás történetet tartalmazott a Ktier Iziáor újabb aforizmái című összeállítás. Ahogyan A Hét kritikusa írta: ,,.. .Ezek a kis mondások nem akarnak többet, mint amit el is érnek: vidám, gondolkodásra késztető perceket okozni..." 3 3 A kötethez Vadász Miklós készített illusztráló rajzokat, igénytelen kis képccskéi azonban jelentősen rontották a kedvező formai összhatást. Kassák Lajos recenziójában - többek között - ezeket írta e rajzokról: nem tudom hogyan és mi az ördögért engedtetett be Vadász Miklós toll-ceruzája ezekre a nagyszerű papírlapokra? ...Az 50 képnek, amelyek egy másik embernek a maga szemében harcos és igazságot kereső gondolatai mellé álltak oda, semmi mondanivalója nincs, technikája a közökbe szorult egy-két iskolás sablonig szegényedett.. ," 3 4 Az elmúlt évben megkezdett könyvművészeti kísérletek eredményességének bizonyítékaként egyre több újságban, folyóiratban jelent meg méltatás a gyomai nyomda könyveiről. Ezek a cikkek azonban most már nemcsak az egyes kiadványok szokásos recenzióit jelentették, hanem a legtöbb esetben könyvművészeti szempontból is értékelték az egyes köteteket, sőt önálló cikkekben is méltatták Kncrék ilyen irányú munkásságának jelcntőégét. Ez a tény azt bizonyította, hogy felfigyeltek a gyomai officina szinte fogalommá vált termékeire, melyeknek ,,.. .a legszembetűnőbb tulajdonsága a nagyszerű szedés és a brillians nyomás, legtöbbször jó papíron..." 3 5 s amelyekről más helyen így nyilatkoztak: „...technikai előállításukat minden szempontból a legkiválóbbnak tartom, amit magyar könyves produkált s külsőjükben harmóniát találok a könyv belső tartalmával..." 3 5 Feltétlenül ösztönzést, biztatást jelentettek, a választott út helyességét igazolták az ilyen megállapítások is: „...Ha Kncrék megmaradnak a választott úton, a 20. század eleji könyvészet és a Kner név nagyszerű kapcsolatban marad meg egyszersmindenkorra.. ." 3 5 - „...Kner Izidor megmutatta, hogy kultúrát kis vidéki városban is lehet csinálni - különbül mint Budapesten. Ezért jelenti Gyoma nálunk 111a Jénát a könyvészetben s Kner azt, amit egykor Olaszországban a velencei Jenson: a jó és szép könyv tiszta kultuszát..." 3 6 Az 1918-as év kiadványai is az előző évi szemlélet és gyakorlat követését jelentették, sőt némi előrelépés mutatkozott. Ebben jelentős szerepe volt annak az új munkakapcsolatnak is, amelyet Kozma Lajos építésszel alakított ki Kner Imre, s amely együttműködés egyes könyvek díszítésén túl a gyomai nyomda saját és sajátos díszítő anyagának kiépítését, a későbbi években pedig nagyszerű könyvsorozatok (Kner Klasszikusok, Monumcnta Litcrarum) kiadását eredményezte. Tulajdonképpen Kozma Lajos kereste a kapcsolatot Knerékkel, amikor 1917 nyarán Mannheim Károly közvetítésével üzenetet juttatott el Gyomára: szívesen vállalná egy Kncr-könyv díszítését. Az első Kner-Kozma kötet Balázs Béla: Hét mese című összeállítása volt. A mesék főként szerelmi témájúak, elsősorban a misztikum, a titokzatosság oldaláról közelivé meg két ember vonzalmát, kapcsolatát. A népmesék naivságát, zárt formai világát és megoldásait 314
